Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Kereskedelemügyi Minisztérium
I ezért nem volt alaptalan a kereskedelemügyi miniszter azon véleménye, hogy Németország „a szerződési tárgyalásoknak velünk való megindítására nem helyez súlyt”.478 Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter félelmét igazolta berlini nagykövetünk 1903. június 9-én készített jelentése is, mely szerint Németország lezárta az Oroszországgal és Svájccal kötendő kereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos belső megbeszéléseit.479 A német kormány következő lépésként - az orosz és a svájci autonóm vámtarifa alapján- írásban közölte saját igényeit partnereivel, és hogy a megbízottak útján történő érdemi tárgyalások Oroszországgal 1903. augusztus 3-án, Szentpéterváron elkezdődnek.480 Hasonló módon tervezték az Osztrák-Magyar Monarchiával folytatandó tárgyalásokat is, feltételezve az autonóm vámtarifa törvényerőre emelését. A követségen felvetődött az a gondolat, hogy a német kormánnyal bizalmasan közöljék a még törvényerőre nem emelkedett osztrák-magyar vámtarifát. Ennek a lépésnek az adhatta volna meg a súlyát- ami az adott belpolitikai viszonyokat figyelembe véve elképzelhetetlen volt -, ha a törvény parlamenti elfogadására mind az osztrák, mind a magyar kormány garanciát vállal. A Magyarország számára legfontosabb kereskedelmi partnernek számító Németország elutasító magatartására - külkereskedelmi forgalmunk fele ide irányult - belpolitikai küzdelmei adtak magyarázatot. Malcomes Jeromos berlini gazdasági szaktudósító már 1902-ben arra hívta fel Darányi Ignác földművelésügyi miniszter figyelmét, hogy a német agráriusok nagyon ellenségesen viselkednek a magyar mezőgazdasági termékekkel szemben. A Magdeburgban fellépő köröm és szájfájás okát keresve a sajtó arra, a magyar szarvasmarha export elleni következtetésre jutott, hogy „Poroszországba ez a járvány mindig csak Magyarországból hurcoltatik be, Ausztria útján és Bajorország közvetítésével.”48' A berlini kormány lépéseit 1903 tavaszától a küszöbön álló birodalmi választásokra való felkészülés határozta meg. A berlini szaktudósító értesülései szerint „az agráriusok és a szociáldemokraták az eddiginél jóval nagyobb számban lesznek a birodalmi gyűlésben képviselve.” Malcomes Jeromos szerint várhatóan így az a patthelyzet alakul ki, hogy az a kereskedelmi szerződéstervezet, amely az agráriusoknak megfelel, azt a partner országok nem fogadják el, illetve a jelenlegiekhez hasonlót pedig az agráriusok nem szavaznak meg. „Ezért a német kormány nem meri felmondani a régi kereskedelmi szerződéseket, mert attól fél, hogy az agráriusok belekergetik egy szerződésen kívüli állapotba, amely vámháborúhoz vezetne.”482 Ez szolgált magyarázatul arra is, hogy Berlinben rövid időn belül - a kisebb ellenállást feltételezve - csak Olaszországgal, Svájccal és Belgiummal tervezték, illetve az Osztrák-Magyar Monarchiával kívánták a tárgyaláso478 MNL OL К 255-1903-6. t.—2602. sz. A kereskedelemügyi miniszter átirata a miniszterelnök részére. 1903. június 8. 479 MNL OL К 255-1903-6. t-2916. sz. A Monarchia berlini nagykövetének jelentése a közös külügyminiszter részére. Berlin, 1903. június 9. 480 MNL OL К 26-1903-XIV-77. sz. Malcomes Jeromos berlini szaktudósító jelentése a földművelésügyi miniszter részére. Berlin, 1903. augusztus 1. 481 MNL OL К 26-1903-XIV-2750. sz. Malcomes Jeromos berlini szaktudósító jelentése a földművelés- ügyi miniszter részére. Berlin, 1902. november 23. 482 MNL OL К 26-1903-XIV-2750. sz. Malcomes Jeromos berlini szaktudósító jelentése a földművelés- ügyi miniszter részére. BerUn, 1903. június 2. Továbbá: MNL OL К 178-1904-404. sz. A müncheni szaktudósító jelentése a németországi vámpolitikai helyzetről, (másolat) A kereskedelemügyi miniszter átirata a földművelésügyi miniszter részére. 1903. június 22. r35
