Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Kereskedelemügyi Minisztérium
gos pénzügyi hatóságokat a Pénzügyminisztérium 3888. sz. 1903. szeptember i-i leiratával értesítve, már megfelelt.”46' Ezt az átiratot a magyar pénzügyminisztériumban úgy értékelték, hegy a hosszú tárgyalások eredményeként sikerült az úgynevezett cukorkérdést a gazdasági közösség keretei között megoldani. Erről a minisztériumnak az uralkodó részére 1903. szeptember 22-én megküldött felterjesztésében az alábbi kezdő mondat olvasható: „sikerült a magyar kormánynak a cs. kir. osztrák kormánnyal megállapodni ama rendelkezések tekintetében, amelyekkel a cukorkontingentálásra vonatkozó rendelkezések he- lyettesítendők lesznek.”402 A pénzügyminiszter ez úton kért felhatalmazást arra, hogy az 1903. évi II. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénytervezetet az ország- gyűlés elé terjessze. A kért felhatalmazást az uralkodó, 1903. október 7-én megadta. A megállapodás hatására az osztrák cukor behozatala - az illeték befizetésétől való félelem miatt - jelentős mértékben csökkent. Amíg a két ország közötti cukorbehozatali többlet Magyarország terhére 1903 márciusában 24 670 q-t, szeptemberben csak 3175 q-t tett ki. Ez a folyamat csupán a következő hónapig tartott ki, és a surtaxe kivetésének elmaradása a novemberi osztrák cukorbehozatal mennyiségét, nagyon alacsony áron, 36 000 q fölé emelte.403 Lukács László pénzügyminiszter - már a Tisza István kormányának tagjaként - az 1904. július n-én megtartott minisztertanácsi ülésre készített előterjesztésében az alábbi javaslatot tette: „Minthogy az osztrák parlament munkaképtelensége következtében a megállapított törvényjavaslatnak törvényerőre való emelése belátható időn belül nem remélhető: az osztrák cukorbeözönlés megakadályozását csakis oly adminisztratív intézkedésektől várhatjuk, amelyek alkalmasak annak a biztosítására, hogy a cukorkereskedelem a megállapított illeték utólagos fizetésének a kötelezettségével feltétlenül számoljon.”404 Az előterjesztéshez mellékelt rendelet tervezetet a minisztertanács elfogadta, és az előterjesztő miniszter átiratként megküldte osztrák kollégájának. Az újabb egyeztető tárgyaláson, amelyre 1904. július 25-én Bécsben került sor, az osztrák fél, mint egyoldalú lépést, nem fogadta el a magyar rendelet tervezetet, de a parlamentnek már benyújtott, 1903. évi II. te. módosításáról szóló törvényjavaslat kiegészítéséhez hozzájárult.461 462 463 464 465 A kényszer szülte módosítás szerint az „átvevőnek másodsorbani fizetési kötelezettségét megállapítatnék ama cukorküldemények után utólag fizetendő illetékre nézve, amelyek 1904. évi augusztus i-től az alkotandó törvény kihirdetésének napjáig fognak az átutalási eljárás mellett forgalomba kerülni.” Megegyeztek továbbá abban is, hogy a fentiekről a hírlapok útján tájékoztatják az érdekelteket. A magyar kormány azt remélte, hogy a fenti intézkedése elrettenti az osztrák cukor megrendelésétől a hazai kereskedőket. Ennek ellenére az osztrák cukor behozatalára továbbra is szükség volt, mert a hazai cukorfogyasztás nagyobbik hányadát az a módosabb réteg tette ki, amely ragaszkodott a megszokott finomságú osztrák cukor vásárlásához.466 461 MNL OL К 255-1903-6. 1.-3653. sz. Eugen Böhm-Bawerk, osztrák pénzügyminiszter átirata Lukács László magyar pénzügyminiszter részére. 1903. szeptember 4. 462 MNL OL K-255-1903-2. t-3984. sz. Lukács László pénzügyminiszter felterjesztése az uralkodó részére. 1903. szeptember 22. 463 MNL OL К 27.1904. július 11./1. 464 MNL OL К 27.1904. július 11./1. 465 MNL OL К 27.1904. július 26У2. 466 A surtaxe bevezetésére csak 1907-ben kerülhetett sor.
