Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Kereskedelemügyi Minisztérium
gyár gazdasági érdekek hatékonyabb képviselete érdekében kormányzati döntés született arról, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia második legnagyobb hajózási társaságát állami kezelésbe veszik. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. részvényeinek megszerzésére a kormány a Magyar Általános Hitelbank Részvénytársaságot kérte fel, 220 koronás limitált árra szóló megbízással. A részvények vételárán kívül forgalmi eszközök beszerzésére is szükség volt, és így az egész tranzakció lebonyolításához a kereskedelemügyi miniszter 20 millió koronát igényelt. 1903 júliusára már 35 ezer részvény a kincstár tulajdonába került, és csak kétezer volt idegen kézben. A miniszter azt remélte, hogy az államosítással megszűnik a vasút és a hajózás közötti verseny, és lehetőség nyílik egységes forgalmi politika kialakítására, amely egyaránt szolgálja mind az áruszállítás, mind a személyszállítás fejlesztését.44 A legalább evezősökkel és tutajokkal hajózható belföldi folyószakaszaink 4971 kilométer hossza nem változott 1903-ban. A fenti víziúton, amelynek 3095 kilométernyi részén gőzhajók is közlekedhettek, több mint negyven - évente mintegy 3,7 millió torma áru szállításával foglalkozó - hajózási vállalat tevékenykedett. A tárgyalt évben az 1,8 millió főt meghaladó folyami személyszállítás feladatát a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt., valamint az Első Dunagőzhajózási Rt. (DGT) hajói látták el.423 424 425 A vasúti hálózat bővülésével a belvízi szállítás 1886 és 1913 között - személyforgalomban 7,7%-ról 1,6%-ra, az áruszállításban 27,4%-ról 13,9%-ra - jelentősen visszaesett.44 A folyami forgalom további csökkenését a Földművelésügyi Minisztériumban újabb folyamszakaszok hajózhatóvá tételével szándékoztak megakadályozni. Mivel az 1895. évi XLVIII. törvény426 által elfogadott folyamszabályozási munkákat a Kettős- és a Hármas-Körösön 1902-ben befejezték, így ezeknek a víziutaknak a hajózhatóvá tétele is esedékessé vált. A tervek szerint a Hármas- és a Kettős-Körös egész szakaszának, valamint a Sebes-Körös Körösladányig terjedő részének hajózhatóvá tételét négy duzzasztóművel kívánták megoldani. A 139 kilométernyi hajóút a tervek szerint kereken számítva ötmillió koronába került volna.42" A terv megvalósítására az 1903-ban nem született kormányzati határozat. Világkiállítás A St. Louis-i világkiállítást eredetileg 1903-ban tervezték megrendezni, amelyen a gazdasági válság okozta nehézségek miatt Magyarország nem kívánt részt venni. Gohichowski külügyminiszter 1903 júliusában - a torinói és a párizsi magyar iparművészeti kiállítás sikerére hivatkozva - arra kérte a budapesti kormányt, hogy állami támogatással tegye lehetővé a képzőművészeti és iparművészeti anyag tengerentúli bemutatását.428 (1903. ok423 MNL OL К 26-1903-VII-2986. sz. A kereskedelemügyi miniszter előterjesztése a minisztertanács részére. 1903. július. 424 Évkönyv 1903,1904. 264-265. 425 I Ianäk—Mucsi, 1988. 381. 426 1895. évi XLVIII. te. A Közép-Duna egységes szabályozásáról, valamint az ország egyéb folyóvizein első sorban szükséges szabályozási munkálatokról. A 2. § intézkedett a Körös folyókon végzendő munkákról. 427 MNL OL К 27.1904. október 21./19. 428 MNL OL К 255-1903—9. t-3263. sz. Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter átirata Lukács László pénzügyminiszter részére. 1903. július 24. 122
