Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Kereskedelemügyi Minisztérium

I nyák korszerűsítésének programja nem kerülhetett a kormány napirendjére, illetve semmilyen intézkedést nem hoztak annak érdekében, hogy hatékonyan kezeljék a bá­nyászat és kohászat területén bekövetkezett közel 5%-os létszámleépítés ügyét.389 Az ipari tulajdon nemzetközi oltalma Az ipari tulajdon kölcsönös oltalmáról 1883. február 7-én megkötött nemzetközi egyez­mény eredményeként megalakult az ún. Párizsi Unió, amely a szabadalom, védjegy, mustra- és mintaoltalom, valamint a név- és cégjog védelmét volt hivatott szabályozni. A szerződés rögzítette: „Az egyik szerződő állam honosai az Unió összes államában a sza­badalom, mustrák és minták, valamint a gyári és kereskedelmi védjegyek, kereskedelmi nevek, és telep-elnevezések oltalma és tisztességtelen verseny elleni oltalom tekinteté­ben ugyanazon jogokat élvezik, melyeket az illető államok törvényei saját alattvalóiknak biztosítanak, mindazonáltal oly feltételek mellett, hogy ugyanazon alakiságoknak és fel­tételeknek megfelelnek, melyeket az illető államok belső törvényei a saját nemzetük-beliektől követelnek.”390 A tizenegy alapító országhoz rövidesen még további államok csatlakoztak, és az 1883. évi alapszerződést több pótegyezménnyel (1891. Madrid, 1900. Brüsszel, 1902. Torino) is kiegészítették.39' A Monarchiának az Unióhoz történő csatlakozásáról a magyar és az osztrák kor­mány között még 1895-ben elvi megállapodás jött létre. Ezt követően a magyar minisz­tertanács 1896. július i-jén hozott határozatával a párizsi ún. főszerződés, valamint a madridi megállapodás három pontjának (1. a hamis származási helymegjelölések elleni védekezés, 2. a védjegyek nemzetközi lajstromozása, 3. az Unió irodájának fenntartási költségei) elfogadását mondta ki. Az egyezményhez történő csatlakozás elhúzódását, mondhatni kényelmes menetrendjét az tette lehetővé, hegy a Monarchia legfontosabb kereskedelmi partnerével, Németországgal még 1891. december 6-án hasonló, kétoldali megállapodás született.392 Ezért az Unió kötelékébe való belépésünk előfeltételeként sze­repelt, hogy a Németországgal törvényben is megjelenő szerződésünk egyes pontjait a nemzetközi egyezményekkel összhangba hozzuk. Az erre tett kezdeményezésre vála­szolva a német kormány azt javasolta, hegy - miután az 1891. évi szerződést az Unió ha­tározataihoz igazítják - Ausztria és Magyarország Németországgal együtt jelentse be csatlakozási szándékát. A Osztrák-Magyar Monarchia és Németország közötti szerző­dés módosítását, 1903 februárjában Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter az alábbiak szerint javasolta végrehajtani: „Az új egyezménynek az volna az alapprincípiuma, hogy az egyik szerződő fél által a másik szerződő fél honosainak nyújtott oltalom hatály és tar­tam tekintetében az illetők által hazájában elnyert oltalomtól függ, illetve az arra való igény fennállásától van feltételezve. Felveendő volna továbbá az egyezménybe olyan 389 Az 1901-ben elkészült új bányatörvény tervezet egyeztető tárgyalása évekig elhúzódott. (MNL OL К 255-I9°3_I2- t-3839. A kereskedelemügyi miniszter átirata a pénzügyminiszter részére. 1903. szeptember 18.) 390 MNL OL К 148-1903—1920. A kereskedelemügyi miniszter előterjesztése a minisztertanács részére az ipari tulajdon nemzetközi védelmére alakult Unióhoz való csatlakozásról. 1903. február 24. 391 MNL OL К 255-1903-6. t-693. és 827. sz. A kereskedelemügyi miniszter átirata Lukács László pénz­ügyminiszterhez az Ipari Tulajdon Védelmére Alakult Párizsi Unióhoz való csatlakozás tárgyában. 1903. február 7. 392 Lásd az 1892. évi IV. törvényt! 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom