Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Kereskedelemügyi Minisztérium
I nyák korszerűsítésének programja nem kerülhetett a kormány napirendjére, illetve semmilyen intézkedést nem hoztak annak érdekében, hogy hatékonyan kezeljék a bányászat és kohászat területén bekövetkezett közel 5%-os létszámleépítés ügyét.389 Az ipari tulajdon nemzetközi oltalma Az ipari tulajdon kölcsönös oltalmáról 1883. február 7-én megkötött nemzetközi egyezmény eredményeként megalakult az ún. Párizsi Unió, amely a szabadalom, védjegy, mustra- és mintaoltalom, valamint a név- és cégjog védelmét volt hivatott szabályozni. A szerződés rögzítette: „Az egyik szerződő állam honosai az Unió összes államában a szabadalom, mustrák és minták, valamint a gyári és kereskedelmi védjegyek, kereskedelmi nevek, és telep-elnevezések oltalma és tisztességtelen verseny elleni oltalom tekintetében ugyanazon jogokat élvezik, melyeket az illető államok törvényei saját alattvalóiknak biztosítanak, mindazonáltal oly feltételek mellett, hogy ugyanazon alakiságoknak és feltételeknek megfelelnek, melyeket az illető államok belső törvényei a saját nemzetük-beliektől követelnek.”390 A tizenegy alapító országhoz rövidesen még további államok csatlakoztak, és az 1883. évi alapszerződést több pótegyezménnyel (1891. Madrid, 1900. Brüsszel, 1902. Torino) is kiegészítették.39' A Monarchiának az Unióhoz történő csatlakozásáról a magyar és az osztrák kormány között még 1895-ben elvi megállapodás jött létre. Ezt követően a magyar minisztertanács 1896. július i-jén hozott határozatával a párizsi ún. főszerződés, valamint a madridi megállapodás három pontjának (1. a hamis származási helymegjelölések elleni védekezés, 2. a védjegyek nemzetközi lajstromozása, 3. az Unió irodájának fenntartási költségei) elfogadását mondta ki. Az egyezményhez történő csatlakozás elhúzódását, mondhatni kényelmes menetrendjét az tette lehetővé, hegy a Monarchia legfontosabb kereskedelmi partnerével, Németországgal még 1891. december 6-án hasonló, kétoldali megállapodás született.392 Ezért az Unió kötelékébe való belépésünk előfeltételeként szerepelt, hogy a Németországgal törvényben is megjelenő szerződésünk egyes pontjait a nemzetközi egyezményekkel összhangba hozzuk. Az erre tett kezdeményezésre válaszolva a német kormány azt javasolta, hegy - miután az 1891. évi szerződést az Unió határozataihoz igazítják - Ausztria és Magyarország Németországgal együtt jelentse be csatlakozási szándékát. A Osztrák-Magyar Monarchia és Németország közötti szerződés módosítását, 1903 februárjában Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter az alábbiak szerint javasolta végrehajtani: „Az új egyezménynek az volna az alapprincípiuma, hogy az egyik szerződő fél által a másik szerződő fél honosainak nyújtott oltalom hatály és tartam tekintetében az illetők által hazájában elnyert oltalomtól függ, illetve az arra való igény fennállásától van feltételezve. Felveendő volna továbbá az egyezménybe olyan 389 Az 1901-ben elkészült új bányatörvény tervezet egyeztető tárgyalása évekig elhúzódott. (MNL OL К 255-I9°3_I2- t-3839. A kereskedelemügyi miniszter átirata a pénzügyminiszter részére. 1903. szeptember 18.) 390 MNL OL К 148-1903—1920. A kereskedelemügyi miniszter előterjesztése a minisztertanács részére az ipari tulajdon nemzetközi védelmére alakult Unióhoz való csatlakozásról. 1903. február 24. 391 MNL OL К 255-1903-6. t-693. és 827. sz. A kereskedelemügyi miniszter átirata Lukács László pénzügyminiszterhez az Ipari Tulajdon Védelmére Alakult Párizsi Unióhoz való csatlakozás tárgyában. 1903. február 7. 392 Lásd az 1892. évi IV. törvényt! 35
