Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Pénzügyminisztérium
A Magyar Országos Bizottság július 4-én tartotta első ülését, amelyen az alábbi általános elveket fogalmazták meg: a „bizottság kötelessége mindent elkövetni annak érdekében, hogy a két bizottság által elfogadott egyezmény még az érvényben lévő megállapodás lejárta előtt a törvényhozók asztalára kerüljön, mert a kvótának az uralkodó általi megállapítása csak így kerülhető el”. A második elvi álláspont szerint „az Országos Bizottság ma is ragaszkodik azon számítási módhoz, melyet elődei évtizedek óta követtek, hogy [...] a Magyarország által fizetett kvóta mindég valamivel nagyobb volt,” mint a megállapított. Számításaik szerint hazánkat 1901-ben 33,73%, 1902-ben 33,63%, 1903-ban pedig csak 33,49% közös kiadás terhelte valóságosan az elfogadott és kifizetett 34,4%-kal szemben. A bizottság tagjai szerint ezt a plusz terhet csak akkor szabad vállalni, ha a kvóta állandóságát tíz évre, 1913. december 31-ig biztosítani lehet. Ezzel szemben az osztrákok az eddigi felosztást megtartva csupán egy évre szóló megállapodást javasoltak. Végül kompromisszumos megoldásként az osztrák bizottság arra tett javaslatot, hogy a 65,6 és 34,4%-os megosztás még hat évig, 1909. december 31-ig maradjon hatályban.35' A Magyar Országos Bizottság - mivel, az előző megállapodás hatálya június végével megszűnik -1903. június 12-én megtartott negyedik ülésén elfogadta a hat évre szóló osztrák javaslatot.351 352 A megállapodást tükröző törvénytervezet parlamenti vitájához az uralkodó 1903. június 18-án járult hozzá. A Pénzügyminisztériumban előre látták, hogy az Országos Bizottság javaslatáról a kormányválság miatt üléseit felfüggesztő országgyűlés a hónap végéig már nem hozhat határozatot. Ezért Popovics Sándor június 13-án olyan tartalmú előterjesztést is készített, amit az uralkodó 1902. június 18-án már jóváhagyott.353 Khuen-Héderváry Károly i903.június 26-án - a fenti pénzügyminiszteri javaslat szerinti egy éves időtartamra szóló megállapodást elfogadva - miniszterelnöki előterjesztésében elismerte: „beállott tehát annak szükségessége, hogy a hozzájárulási arány iránti kérdés az 1867. évi XII. törvény 21. §-sa értelmében az előterjesztett adatok alapján, Felséged által döntessék el.”354 Az országgyűlés határozatképtelensége következtében a Magyar Országos Bizottság négy tárgyalási napon végzett munkája feleslegesnek bizonyult, a kvóta kérdésében nem az országgyűlés, hanem az uralkodó hozta meg a döntést. A miniszterelnöknek megküldött és a hivatalos lapban július 2-án megjelent legfelsőbb kézirat szerint a „közös ügyek költségeihez való hozzájárulás aránya az 1903. évi július i-től 1904. június 30-áig terjedő egy évi időtartamra” a magyar korona országai számára 33,35%-355 351 MNL OL К 2-AXXX-4-3. sz. Dessewffy Aurélnak, a Magyar Országos Bizottság elnökének jelentése a Magyar Országos Bizottság üléséről. Budapest, 1903. június 12. 352 MNL OL К 26-1908-XXXVHI-339. sz. A Magyar Országos Bizottság 1903. június 12-én tartott negyedik ülésének jegyzőkönyve. 1903. június 12. 353 MNL OL К 26-1908-XXXVIII-339. sz. Legfelsőbb előterjesztés tervezete az 1867. évi XII. törvényben közösnek elismert állami ügyek terheihez való hozzájárulásról. 1903. június 13. 354 MNL OL К 26-1908-XXX VIII-339. sz. Legfelsőbb előterjesztés a közösügyi költségekhez való hozzájárulás arányának az 1903. július i-től 1904. június 30-ig leendő megállapítása tárgyában. 1903. június 26. 355 Képviselőházi Irományok, 1901-1905. XXVIII. köt. 406. sz. A miniszterelnök átirata a közösügyi költségekhez való hozzájárulás arányáról 1903. július 1. 106
