C. Tóth Norbert - Mikó Gábor: Zsigmondkori oklevéltár XIII. 1426 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 55. (Budapest, 2017)
1426
288 1426. július 1. Dömsödi Tamás, Szilágyi Gergely vagy Haraszti Péter - egyike vizsgálja meg a Szutori nemesek egyrészről, másrészről a győri káptalan, harmadrészről pedig a csornai konvent között folyó perben a Baráti birtokon a Szutori nemesek által újonnan felállított határjeleket, és szükség esetén változtassa meg azokat a néhai Nánai Kompolt István országbíró bírói intézkedésében leírtak szerint. Minderről a konvent Mihály-nap (szept. 29.) nyolcadára tegyen neki jelentést. - Pannonhalmi konv. II. 369. (DL 11812. - Acta ecclesiastica 36-11.) - Újkori másolata: GYMSML 5377., Csornai konvent mit. 64-5-1. (DF 264988.) 801 Júl. eleje.1 Zs. válaszlevele Ulászló lengyel királyhoz. Megkapta jún. 18-i, Odolanówban kelt levelét a Lengyel Királyság és (a Brandenburghoz tartozó) Neumark határának végleges megállapításáról, amelyben az szerepel, hogy az általa megbízott lovagrendiek visszautasították megbízását. Ezért más meghatalmazottakat fog küldeni hozzá az ügy elrendezésére. Ulászló kérdésére, hogy a már felszerelt törökellenes segédcsapatokat hová küldje, azt válaszolja, hogy Havasalföldre már két előkelő nemest küldött azok fogadására, illetve Dán vajdához való vezetésére. - Mon. Pol. VI. 735. (Prágai egyetemi könyvtár másolati kötete, Nr. 6-A-7, föl. 157b—158.) - Altmann II. 6674. sz. (Mon. Pol. után.) 1 Altmann datálása szerint. A Mon. Pol. júl. közepi keltezést valószínűsít, ám a lengyel király levele két hét alatt már megérkezhetett Visegrádra Zs.-hoz. 802 Júl. eleje.1 Vitold litván nagyfejedelem ad Rozgon2. Megkapta levelét, amelyben Zs. és a királyné meggyógyulásáról írt. Köszöni a neki küldött fodrozott ruházatot (pro veste arta rugata) is. Az íjjal való vadászathoz jobb a szürke mint a vörös öltözet, tehát szürkét igyekszik majd számára követével küldeni. A királyi párnak is üdvözletét küldi. - Archiv f. őst. Gesch. 52. (1874) 481. (keltezetlen másolat, Liber cancellariae Stanislai Ciolek, föl. 76-76b.) 1 A szöveget a Zs. felépülésére vonatkozó utalás alapján datálhatjuk. Zs. máj. 15-én írt Vitoldnak (577) és ugyanezen a napon tudatta német birodalmi városokkal megbetegedését (578). Rozgonyi a király gyógyulásáról ezután írhatott, és a nagyfejedelem postafordultával küldött válasza ennél még legalább egy hónappal későbbi lehet. 2 A szövegben keresztnév nem szerepel. 803 Júl. I.1 Visegrád. Zs. szövetséget köt Filippo Maria Visconti milánói herceggel - akit Corrado del Carretto savonai őrgróf és Guarnerio de Castiglione képviseltek - Velence ellen, ennek pontjai: 1) Zs. július folyamán Friaulon keresztül megindítja a háborút Velence ellen, szeptemberben egy másik, nagyobb sereggel támad; cserében a milánói herceg hadai Brescia, Mantova és Verona felől támadnak Velencére. 2) Egyik fél sem köt fegyverszünetet vagy békét a másik beleegyezése nélkül. 3) Zs. júliusban Friaulba küldi seregét, majd szeptemberben Lombardiába küldi azt. 4) Mindkét fél Velence szövetségeseit köteles megtámadni, kivéve a firenzeieket, akik ellen csak támadásuk esetén köteles Zs. támadni. 5) Zs. tárgyalhat és békét köthet a milánói herceg és a firenzeiek között. 6) Zs. a milánói herceg tudomásával tárgyalhat a békéről Velencével. - DRTA X. 35. (HHStA, RRB vol. H, föl. 121.) - Altmann II. 6679. sz. (Uo.) - Századok 41. (1908) 17., kivonat. (DRTA alapján.) 1 A Reichsregisterbücher szövege keltezés nélküli; DRTA X. datálása alapján, lásd uo. 35/1. jegyzet (Altmann az iratot júl. 6-ra keltezi). 804 Júl. 1. Visegrád. Zs. levele az erdélyi nemesekhez. Követeik, Almakeréki Apa fia: Miklós és Szamosfalvi Gyerő fia: László elmondták kérésüket a püspöki és más egyházi birtokokon élő oláhok tizedfizetése ügyében, amelyet - amint a most folyó hadjáratot befejezte - közéjük menve velük fog megtárgyalni, majd eldönteni. - Benkő: Milkovia II. 321. - Fejér X/3. 213., 1398. évvel, X/6. 606., említés, 1425. évvel. - Doc. Val. 504., 1398. évvel. - Hurmuzaki 1/2. 400., 1398. évvel. - Vö. még ZsO I. 5386. és 5387. sz. között. - A levél hamis: 1) eredetije nem ismert; 2) a levél nyelvezete és tartalma egyaránt anakronisztikus; 3) a király uralkodási évei közül a magyar 1398-ra, a német királyi 1412-re, a cseh királyi pedig 1426-ra utal, ez főleg annak fényében problémás, hogy nincsen éve a levélnek; 4) az egyháziak védelmi célú adóztatása nem a levélben leírtak szerint
