C. Tóth Norbert - Mikó Gábor: Zsigmondkori oklevéltár XIII. 1426 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 55. (Budapest, 2017)
1426
1426. május 12. 221 tediosum esset. Presentes litteras nostras privilegiales sigillo vicebanorum et comitum nostrorum Crisiensium consignatas. Hártyán, selyemzsinóron ép függöpecséttel. DL 100440. (Batthány cs. It., Acta antiqua, Pekér 5-1-17.) 563 Máj. 12. (dóm. p. ascens.) A fehérvári keresztesek konventje emlékezetül adja, hogy megjelent előttük Ceche-i László, és bemutatta az ő 1373. márc. 29-i méltóságsoros privilégiumukat, majd kérte annak átírását. Kérésére oklevelüket privilégiumukba foglalva átírják részére. Méltóságsor: Nagymihály-i Albert [vránai] perjel, András preceptor, Márton custos, Antal lector. 1754. évi egyszerű másolat. DL 71232. (Kapuváry cs.) 564 Máj. 12. (dóm. p. ascens.) Miklós leleszi prépost és a konvent emlékezetül adja, hogy megkapván a királyi különös jelenlét bírói intézkedését, az abban megnevezett királyi emberrel: Thezer-i László kúriai jegyzővel kiküldték Ferenc frater presbitert, tanúbizonyságukat, akik visszatérve előttük megtették a bevallást az elvégzett feladatról, majd megjelent előttük Samelhaza-i Balázs Nagpereche-i Benedek fia: István nevében és elmondta, hogy megbízójának jogai védelmére szüksége van a királyi különös jelenlét 1426. márc. 11—i bírói intézkedésére (297), ezért annak másodlatát avagy másolatát pátens oklevelükbe foglaltan kiadják részére. Papíron, a hátlapján pecsét nyomával. Leleszi konvent orsz. lt., Metales, Szatmár 25. (DF 209633.) 565 Máj. 12. (5. die 15. die Georgii) Miklós leleszi prépost és a konvent emlékezetül adja, hogy megkapván a királyi különös jelenlét bírói intézkedését,1 az abban megnevezett királyi emberrel: Thezer-i László kúriai jegyzővel kiküldték Ferenc frater presbitert, tanúbizonyságukat Nabrad-i János deák és János fia: másik János, valamint Baank-i Lőrinc fia: László részére. Ok visszatérve elmondták, hogy György-nap 15. napján (máj. 8.) kimentek Gaath és Karul prédiumokra, majd a szomszédok és határosok összehívása után a felperesek: mindkét János és Lőrinc fia: László, illetve az alperes: Pereche-i István jelenlétében - akinek egyébként a kiküldöttjüket kellett volna odavezetnie, de nem tette - iktatták örök birtoklásra a két prédiumot a felpereseknek és örököseiknek, senki ellentmondását nem véve figyelembe, végül pedig a felperesek útmutatása szerint a két prédium határát megjárták Pereche birtok felől: quod ingrediendo de ipso predio Gaath vocato ad plagam septemtrionalem iuxta quendam montem nemorosum, penes unam antiquam metam terream nobilium de Pilys unam aliam novam metam similiter terream erexissent; abhinc eundo versus meridiem pertranseundo quendam alveum [...] osum ad quandam silvam Hewlghe vocatam in superiori fine ipsius silve sub arbori ilicis metam terream erexissent; hinc ad eandem plagam parvum procedendo penes eandem silvam in fine terrarum arabilium metam de terra fecissent; inde flectendo ad occidentem non parvo spatio similiter penes ipsam silvam metam de terrea cumulassent; abinde declinando econverso ad meridiem iuxta eandem silvam satis in bono spatio eundo metam terream erexissent; hinc eundo ad eandem plagam ad quandam viam, per quam de dicta Pereche itur ad Embwl, iuxta eandem viam metam de terra fecissent; exhinc in eadem via declinando modicum quasi inter orientem et meridiem in longo spatio eundo