C. Tóth Norbert - Mikó Gábor: Zsigmondkori oklevéltár XIII. 1426 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 55. (Budapest, 2017)
1426
178 1426. április 12. vasárnap utáni hétfőn (ápr. 8.) kimentek Sáros megyébe, és ott vizsgálódva megtudták, hogy Jonhws (dictus) András, Hedrich-i Miklós és Baska-i Vid János Machauich vár várnagyai familiárisaikkal. Parvus Pállal, Alberttel, Magnus Pállal és Magnus Antallal Pap (dictus) Miklós bártfai polgárt és embereit, akik via in libera versos(!) regnum Polonye utaztak, ellenségesen megtámadták és unum vas vini eiusdem Nicolai triginta duos florenos novos valens elvették, sőt az azt szállítókat kegyetlenül elverték, és szekerét meg négy lovát a nyergekkel és zablákkal elvitték potentia mediante. Papíron, hátlapján pecsét töredékével. Bártfa város It. 159. (DF 212840.) - Iványi: Bártfa 28/160. sz. (ápr. 8-i kelettel). 420 Ápr. 12. (7. die 8. diei pasce) A váradi káptalan emlékezetül adja, hogy Garai Miklós nádornak a Star-i Benedek fia: Imre és Bathyan-i György fia: György egyfelől, másfelől Almas-i Chyre Péter fiai: János és László közötti ügyben kibocsátott bírói intézkedése értelmében az abban megnevezett Keech-i Miklós nádori jegyzővel, a királyi kúriából külön kirendelt emberrel kiküldték tanúbizonyságaikat: ifjabb Péter mester kanonokot Imre és György, Gergely karbeli klerikust pedig László és János részére, akik visszatérve elmondták, hogy húsvét nyolcadik napján (ápr. 7.) kimentek Imre és György Naghmaria et Star nevű, János és László Pachey nevű birtokaira, majd a szomszédok és határosok összehívása után Star-i Imre - aki Györgyöt is képviselte -, Péter fia: László meg a mondott János fia: Barnabás jelenlétében megjárták azok határát, majd megerősítették a határjeleket az elsőtől az utolsóig: quod incepissent a plaga orientali penes fluvium Berekyo in loco Zyegeththew diceretur, ubi in quodam nemore seu rubeto penes viam, per quam de ipsa Maria versus dictum fluvium Berekyo duceretur, unam metam terream integram, pridem erectam reperissent; inde directe ad plagam occidentalem ipsum nemus transeundo in latere cuiusdam alterius vie, qua de dicta Naghmaria in prescriptam villam Pachey graderetur, unam metam; abhinc directe per eandem viam ad plagam septemtrionalem vergendo in modico spatio arborem ilicis bisfurcatam meta terrea circumdatam; amplius per ipsam viam plagam ad eandem currendo a sinistra parte eiusdem vie quandam dupplicem arborem piri silvestris meta terrea circumfusam; dehinc per eandem viam ad dictam plagam per modicum spatium gradiendo et de ipsa via in aliam viam ad sinistram partem declinando arborem piri silvestris meta terrea circumpositam; ulterius vero per ipsam aliam viam ad prescriptam plagam septemtrionalem primum eundo penes eandem viam arborem pomi silvestris meta terrea circumdatam; adhuc in eadem via ulterius tendendo plagamque eandem servando in modico spatio unam metam iuxta eandem viam; eisdem etiam via et plaga continuatis per parvum spatium eundo penes ipsam viam unam metam; per amplius quoque viam per eandem versus dictam plagam in competenti spatio quoque declivo modo currendo venissent ad locum, ubi due vie, quarum una ad angulum cuiusdam lacus Fernye vocati, altera vero ad alveum seu venam eiusdem lacus, in vulgo Fernyefok appellatam, tenderent, coniciderent(l), et ibi inter ipsas duas vias unam metam; exinde ipsa via ad angulum dicti lacus dirigenti arrepta, quam ad plagam occidentalem declinando ad ipsum angulum Fernyezeg dictum pervenissent, ubi penes ipsum lacum Fernye a plaga meridionali unam metam; abhinc quoque ad dictam plagam septemtrionalem reflectendo per quandam viam graminosam versus predictum alveum Fernyefok tendendo, circa
