C. Tóth Norbert - Mikó Gábor: Zsigmondkori oklevéltár XIII. 1426 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 55. (Budapest, 2017)
1426
156 1426. március 23. jelen lévő Pál fia: Péter alperestől kötelezettségük teljesítését követelte. Ez erre bemutatta a zalai konvent 1326. évi privilegiális oklevelét (Anjou okit. X. 588. sz.), majd ezután magát és testvérét: Mihályt de filiali successione prelibati olym comitis Nicolai dicti Darw filii Bartholomei de Terpen existere seque ad nostram iuridicam requisitionem non homines impossessionatos, sed veros nobiles esse állította. Mikor azonban ő ezek alapján ítélkezni akart, a perbe belépett Lyzko-i Tamás fia: Pál, majd felesége: Terpen-i Pazman fia: Lőrinc fia: Benedek leánya: Ilona (nob.) nevében két oklevelet mutatott be annak bizonyítására, hogy Ilona közölt származása igaz, és mivel férje: Lyzko-i Tamás fia: Pál ignobilis és birtoktalan, ezért atyja birtokából possessionaria datione mediante kell leánynegyedet kapnia. Elsőként felmutatta a kapornaki konvent 1334. okt. 6-i oklevelét, amely szerint előttük Terpen-i Darw (dictus) Bertalan fia: Miklós és Pazman fia: Lőrinc megállapodott, hogy quia idem in una generatione essent perfruentes, peres úton visszaszerzendő birtokaikat meg fogják felezni. Másodjára a zalai konvent 1356. jún. 24-i oklevelét (Anjou okit. XL. 371. sz.) mutatta be. Ekkor a felperes István felesége: Margit (nob.) meg fiai: János, Benedek és Miklós nevében kapornaki levéllel Apathy-i Kopaz (dictus) Miklós is beavatkozott a perbe, és annak igazolására, hogy Terpen birtokból képviseltjeinek is jár rész, bemutatott két oklevelet: Zs. 1424. jan. 28-i adománylevelét (ZsO XI. 73. sz.), valamint a zalai konventnek a birtok iktatásáról szóló jelentését, majd előadta, hogy az iktatáskor történt ellentmondás miatt a királyi ember a zalai konvent tanúbizonysága jelenlétében Margit és fiai ellenében Terpen-i Paznan fia: néhai Benedek leányait: Ilonát, Lyzko-i Tamás fia: Pál feleségét és Katalint, Gyrws-i Antal feleségét az elmúlt évi vízkereszti (1425. jan. 6.) nyolcadra megidézte a királyi jelenlét elé. Végül kifejtette, hogy ez a Benedek azzal a Darw (dictus) János fiával: Bálinttal, akinek a részét a király Margitnak és fiainak adományozta, in una generationis linea extitisset, miután pedig Benedek fiági örökösök nélkül hunyt el, jogai Bálintra szálltak át, és így ennek halálával a király joggal adományozhatta azokat Margitnak és fiainak. Mivel pedig Benedeknek két leánya volt, ezért közülük Ilonát csak a leánynegyed fele illeti meg birtokban, a másik felét pénzben kell kiadni Katalinnak, akinek a férje nemes és birtokos. Mivel ezt Ilona ügyvédje nem tudta megcáfolni, a felek, nem lévén több oklevelük, ítéletet kértek. Mivel a kapornaki konvent okleveléből kitűnt, hogy Pazman fia: Benedek és Darw (dictus) János fia: Bálint simul in una generationis et condivisionalis linea voltak, ezért a király mindkettőjük részeit joggal adományozhatta a felperes István feleségének: Margitnak és fiainak Bálint halála után; mivel néhai Benedek két leánya közül az egyiket nemeshez, a másikat nem nemeshez adta, ezért úgy jogos, hogy Benedek része negyedének a fele birtok formájában Ilonára száll, a többi, valamint Bálint minden birtoka pedig Margitra és fiaira; Gergely fia: Mihály és Lukács fia: Tamás a kapornaki konvent előtt 1425. aug. 28-án kötött megállapodás értelmében (vő. fentebb; ZsO XII. 969. sz.) pervesztés terhe mellett kötelesek lettek volna megjelenni a jelen vízkereszti nyolcadon - ahová a per az 1425. évi Mihály-napi nyolcadról de dicto generali regio edicto halasztódott -, ám nem jöttek és nem is küldtek maguk helyett senkit, így elvesztették a pert; Lukács fiai: Tamás és Gergely, ugyanezen Lukács fia: Balázs fia: István és János fia: Bereck ellenében termini legittimi in preambulis completi extitisse; Pál fiait: Mihályt és Pétert pedig de prefata portione dicti condam comitis Nicolai Darw,
