C. Tóth Norbert - Mikó Gábor: Zsigmondkori oklevéltár XIII. 1426 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 55. (Budapest, 2017)
1426
1426. március 13. 137 küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek a jelenlétében a nádori emberek egyike idézze meg Ozsvátot és Miklóst György-nap (1426. ápr. 24.) nyolcadára jelenléte elé válaszadásra és a neki, valamint a perbeli ellenfeleknek járó bírságok megfizetésére. Kijelölt nádori emberek: Benedictus f. Andree de Sawol, Valentinus dictus Berek de eadem, Michael Magnas f. eiusdem Valentini, Georgius de dicta Sawol, Gregorius, Stephanus, Georgius de Deed, Nicolaus de Balogd, Stephanus de Vyd, Franciscus, Michael de eadem. Papíron, zárópecsét nyomával. DL 100438. (Batthyány cs. It., Acta antiqua, Miscellanea 5-8-280-5.) - A hátlapon középen alul más kézzel bírósági feljegyzés: Non, quia Chemperd. 1 A per menete nehezen rekonstruálható. Előfordulhat, hogy a kivonat kronológiája minden igyekezetünk ellenére sem pontos. 2 Korábban nem szerepelt a szövegben. 3 Ez elméletileg az 1416. évre vonatkozna, de az oklevél további részei alapján az 1415. év valószínűbb. 4 Feltehetően időközben peráttételre is sor került. s A név kiszakadt. 6 1416-ra vonatkozik, mert az 1418. évi vízkeresztre az 1417. éviről halasztották a pert, tehát 1417 decemberében idézés nem történt. 305 Márc. 13. (Budae, 60. die oct. epiph.) Garai Miklós nádor a veszprémi káptalanhoz. Tudják meg, hogy azt a pert, amelyet a fehérvári káptalan indított a fehérvári keresztes konvent ellen a káptalan Sarzabady és Igvan birtokának a keresztes konvent Zenthkiralfölde/ Villa Beati Regis Stephani birtoka felöli határainak határjárása során tett ellentmondásuk miatt Opuliai László nádornak a Fejér megye nemesei számára 1372. Keresztelő Szent János születése ünnepét követő hétfőn (1372. jún. 28.) a Székesfehérvár mellett tartott generalis congregatio-ján, a nádor a királyi kúriába, az 1372. évi Mihály-napi (szept. 29.) nyolcadra halasztotta. (Lásd Opuliai László nádor 1372. július 5-i oklevelét - Fejér m. tört. évk. 5. [1971] 195/48. sz. [DL 106166.]) Addigra azonban Imre lett a nádor, akinek a perhalasztólevelével a per az 1373. Mihály-napi (szept. 29.) nyolcadra került. - Ezen a káptalan nevében annak saját ügyvédvalló levelével megjelent Miklós dékán az ellentmondás okát tudakolva. Az alperesek képviseletében megjelent Albertinus praeceptor a konvent saját ügyvédvalló levelével és azt válaszolta, hogy a mondott föld a konventé, amelynek okleveles bizonyítékául felmutatta V. István király 1272. ápr. 6-i privilégiumlevelét (Reg. Arp. 2182. sz., további átírásaira lásd: Fejér m. tört. évk. 5. [1971] 185/3. sz.). Miklós dékán erre felmutatta IV. Béla 1249. évi privilégiumlevelét (Fejér m. tört. évk. 5. [1971] 185/2. sz.), amely három pecséttel: a királyéval, a fehérvári káptalanéval és Székesfehérvár városéval volt megpecsételve (ennek szövegéből egy határvonalról szóló részletet szó szerint idéznek). - Imre nádor újabb határjárás nélkül nem tudván dönteni, meghagyta a veszprémi káptalannak, hogy mindkét fél mellé küldjék ki tanúbizonyságukat, akiknek a jelenlétében a (meg nem nevezett) nádori emberek húsvét ünnepe nyolcadának 2. napján (1374. ápr. 10.) kimenve a vitás földhöz a szomszédok és határosok összehívása után előbb a káptalan Sarzabady és Igván birtokának határátjárják meg Zenthkiralyfölde felől, majd Albertinus praeceptor útmutatása szerint fordítva. Amennyiben a felek az így kijelölt határvonalat elfogadják, hagyják meg nekik örök birtoklásra, ellenkező esetben a vitás földrészt vagy -részeket regali mensura mensurando vel visu considerando, si metiri nequiretur becsüljék fel az ország törvénye szerint, majd tegyenek (1374.) György-nap nyolcadára jelentést.1 - Ennek a bírói intézkedésnek a végrehajtása királyi edictum miatt Mihály-nap tizenötödének 3. napjára (1374. okt. 15.) halasztódott, és közben Garai Miklós kapta meg a nádorságot,
