Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 79 melt bort kötelesek letétbe helyezni (poni sub sequestro) a begyűjtőknél: Apaj comes officialisánál: Paulin-nál és Keled fiainak officialisánál: Budus-nál. D. Bude in quind. b. Jacobi apostoli. Eredeti DL 24445. (MKA, Neo-regestrata acta 442. 39.) Kiadása: HO VII. 331-332. Az oklevél keltét Karácsonyi János 1270 körűire tette a peres felek életideje és Kehedin officialis felbukkanása alapján (HH 166-167. 262. sz. Tegyük hozzá: Karácsonyi azért tette Kehedin megjelenését 1266-1278 közé, mert ezen évkörre szűkítette annak az egyetlen oklevélnek a keltezését, amelyben még említik. Az oklevél véleményünk szerint 1277-ben kelt, ld. 69. sz. reg.). A felperessé váló Keled-fiak igen hosszú ideig éltek (1243-ban bukkantak fel először, és 1290-ben még biztosan éltek mindhárman, talán csak 1294-től lehet a halálukkal számolni, vö. Engel: Genealógia, Kórógyi; HO VI. 370-372.). A megvádolt Apaj bán fia Apaj pontos halálának időpontja szintén nem ismert, de 1274-ben már a fiát említik (RA 2530. sz.), igaz, olyan szövegkörnyezetben, amely nem feltételezi az apa halálát. Az oklevél és a per talán összefügg a 65. sz. regesztával, ahol ugyanezen személyek peres ügyéről esik szó, egy szintén Budán, febr. 19-én kelt DPM-ban. Az összefüggést azonban kétségessé teszi, hogy a két jelzett oklevél hátulján különböző méretű pecsétfoltok találhatóak (az itteni kb. 45 mm., a másik egyértelműen kisebb, mintegy 42 mm.). Ettől a perfolyam persze még lehet azonos, akár még a kibocsátók hivatala is, de a személyük biztosan nem. Összefüggés esetén a kibocsátó hivatalát leginkább egy folyamatosan Budán székelő tisztségviselőben jelölhetjük meg, amely a személyi változás esetében is a helyén maradt. Ebben az időben a budai alnádori, vagy az (al-)országbírói hivatal jöhet esetlegesen számításba. Az 1275 nyarán hivatalban lévő Geregye nb. Miklós országbíró pecsétjének mérete pontosan egyezik az itteni pecsétfolt méretével (45 mm., ld. DL 101893.), ráadásul ő csak ez év júniusában nyerte el hivatalát, és az év végén már el is vesztette azt (Zsoldos: Archontológia 33.), ami megmagyarázná, hogy a febr. 19-i oklevél hátulján miért más a pecsétméret, akár ezen kiadvány elé, akár későbbre datáljuk. Az 1262-1265 között hivatalát viselő Kemény fia Lőrinc országbírónak a pecsétmérete csak valamivel volt nagyobb ennél (kb. 46-47 mm., pecsétfoltok esetén ez még a „hibahatáron" belül van, ld. DL 86764.). A többi, 1260-70-es években nyáron hivatalt viselő országbíró pecsétje vagy eltér ettől, vagy nem ismert (nagyobb a pecsétje: Héder nb. Henriknek: DL 86609.; Gutkeled nb. Miklósnak: DL 877.; Móricnak: DL 93897.). Tegyük hozzá: Kemény fia Lőrinc és több ismert alországbírója nem Budán székeltek, és Geregye nb. Miklós ismert országbírói oklevelei sem ott keltek, hanem a Fejér megyei Fehérvárott és Bodajk mellett (DF 272825.; HO VIII. 174-175.). Mivel a korban több országbíró és a legtöbb alországbíró pecsétméretét nem ismerjük (a budai alnádorokról pedig jóformán semmit nem tudunk), ezért ennyi azonosság alapján nem lehet az oklevelet egyik személyhez sem kötni, és pontosabb keltezés hiányában nincs esély jobban leszűkíteni a kört. Ám jelen ismeretünk szerint - a pecsétméret miatt - Geregye nb. Miklós országbíró (és így az 1275. év) jöhetne leginkább szóba. Az 1275 körüli datálás mellett szól egyébként az is, hogy Kehedin officiális egyetlen ismert felbukkanása egy 1277. évi oklevélben található (69. sz. reg.). Az itt említett Kálmán privilégiuma egyébként II. András fia Kálmán halicsi („orosz") király kiadványa volt. Apaj apja, Apaj bán és somogyi ispán Kálmán belső hívei közé tartozott (ld. RD 5., 9., 10., 13., 15. sz.), és nyilván vele foglaltatta oklevélbe a megszerzett birtokokat, amelyek aztán a fiára háramlottak. 61: [1275.] aug. 16., Buda - Héder nb. Henrik fia Miklós nádor? Egyik részről Óvári (de Owar) Konrád comes, másik részről Lanceretus fia Her- bord mester az oklevéladó színe előtt kiegyezett minden köztük lévő ügyben, ti. azokban, amelyeket Herbord és fivérei indítottak Konrád ellen, illetve azon fizetési kötelezettségek kapcsán, amelyekkel Herbord tartozik Konrádnak.
