Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 75 Karácsonyi: Magyar nemzetségek 568.) bármikorra tehetjük az oklevelet. A kibocsátót ez esetben nem lehet jobban leszűkíteni, mint hogy valamilyen világi (nagy)bíró volt. 56: [1274.] aug. 1., Fehérvár - Péc nb. György fia Dénes nádor? Az oklevéladó egy korábbi memoriális oklevelében, amelyet Búzád fia Atyusz comes és Mihály fia Mihály között Szamárfalva (Zamarfolua) miatt zajló ügyben adott ki, Atyusz comes számára esküt ítélt. Ám Atyusz megkereste a királyt és báróit, hogy ezt az esküt vonja vissza, mert Szamárfalva földet a veszprémi káptalan oklevelével megszerezte Mihálytól. Az oklevéladó így a király és bárói parancsára visszavonta az esküről való rendelkezését, minden más tekintetben fenntartva a mondott memoriálisának tartalmát. D. Albe in oct. b. Jacobi ap. Eredeti DL 1306. (MKA, Neo-regestrata acta 1533. 29.) Kiadása: ÁÚOIX. 584.; ÁÚO XII. 668. A két kiadás közül a IX. kötet adja vissza hibátlanul a szöveget. A DPM keltezése a zalai konvent 1274. évi oklevele alapján történt, amelyben igazolták, hogy az itteni Búzád (Hahót) nb. Mihály fia Mihály eladta 25 márkáért Szamárfalvát Búzád fia Atyusz veszprémi ispánnak (ÁÚO IX. 106.). Igaz, itt Atyusz a föld megszerzése kapcsán a veszprémi káptalan oklevelére hivatkozott, de az nem ritka, hogy egy adásvételt több hatóság oklevelével is megerősítenek a felek (a zalai konvent a hely közelsége okán, míg a veszprémi káptalan Atyusz ispánsága miatt jöhetett számításba). Mivel az esetet itt éppen bekövetkezőnek írják le, így az itteni DPM-t is 1274-re tehetjük. A kibocsátót valamilyen világi (nagy)bírában jelölhetjük meg. Tegyük hozzá: 1274. jún. 1-jén Péc nb. Dénes nádor a Zala megyei Mándon pont az itteni Atyusz és fivérei egy ügyét intézte (RP 164. sz.). Ha azzal számolunk, hogy az itt hivatkozott korábbi, esküt elrendelő memoriális úgy lett érvénytelenítve, hogy közben megtörtént az adásvétel és írásba foglalása, majd Atyusz felkereste a királyt és báróit, és az ő parancslevelükkel visszatért az itteni kibocsátóhoz, akkor néhány hónapos különbséggel indokolt számolni. Ezzel pont arra az időszakra tehetnénk az eskü elrendelését, amikor Dénes nádor Atyusz más ügyeit is tárgyalta. Bár a fenti logika nem ad teljes bizonyosságot, a legvalószínűbben Péc nb. Dénes lehetett az oklevél kiadója, akinek egy 1274. aug. 19-i (igaz, hamis!) oklevele egyébként is Fehérvárott kelt (RP 165. sz.). A felek egy másik perét, amely kapcsán júl. 26-án a közeli Föveny mellett kelt egy DPM, ld. az 55. sz. regesztában. 57: [1274.] szept. 20., Buda - István alországbíró Az oklevéladó korábbi memoriális oklevelének tartalma szerint Szent Bertalan 22. napján [szept. 14.] sárosi (de Sarus) Simon fia Demeter köteles volt bemutatni az egri káptalan oklevelét Szemelnye (Zemelne) föld ügyében Demeter fia Demeter comes ellenében. A határnapon be is mutatta az oklevelet, amely többek között azt tartalmazta, hogy Szemelnye földet Demeter apja Simon vette pénzért Artolf fia Pud (Búd) comestől. Az oklevélnek azonban ellentmondott Kryges, Demeter comes ezzel megbízott és nevében megjelenő officiálisa, azt állítván, hogy Pud comes ezt a földet nem adhatta el mint sajátját. Ezért az oklevéladó elrendelte, hogy Simon fia Demeter állítsa Szent Miklós nyolcadán [dec. 13.] a színe elé Púd comest ezen föld kapcsán. Ha Simon fia Demeter nem
