Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
58 Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek hogy ezek a serviensükkel, Kozmával együtt Szent Jakab ünnepén [júl. 25.] az úton lévő Sebestyént a Sárosd folyó mellett megverték, és miután szavára előjött a felesége, őt is megverték, és mindkettőjüket félholtan otthagyták, Sebestyén két, a lábain lévő vértjét husángokkal tönkretették, és a felesége 3 fertőt érő köpenyét elvitték. A felek Szent István nyolcadán [aug. 27.] jelenjenek meg az oklevéladó színe előtt, bemutatva a káptalan oklevelét az esküről. Eredeti DL 47790. (Múz. törzsanyag 1897.13.) Az oklevél szövege: Datum pro memoria, quod in octavis Jacobi apostoli Sebastianus de Inke septimo se cum Stephano fratre Ehelley, Petro filio Christofori, Georgio filio Do[- -]usa, Petro filio Sydan nobilibus de Ayka, Reynoldo de Medyes, et Ehelleo de Bol[de] coram capitulo Vesprimiensis contra Martinum, Petrum ac fratres ipsorum filios Georgii de villa Putun debet prestare sacramentum, quod iidem cum Cozma serviente ipsorum in festo beati Jacobi apostoli ipsum Sebastianum in via verberassent iuxta fluvium Sarusd, et postquam ad garritum ipsius uxor sua venisset, uxorem suam similiter verberassent semivivos relinquendo, et duas ocreas eiusdem Sebastiani in pedibus suis per fustes destruxissent, et clamidem uxoris eiusdem Sebastiani tres fertonesb valentem abstulissent. Partes e[- -]nta coram nobis in octavis sancti Stephani regis factum sacramenti per litteras eiusdem capituli exhibentes. Datum iuxta Magnam Insulam crastino Pentecostes. Hátulján: Contra filios Greorgii, pro Sebastiano. a a pergamen kopottsága miatt nem látszó rész b előtte áthúzva: valentes A pergamenen néhány helyen nem olvasható a szöveg. Az egyik tanú faluját leíró rész is ilyen, ám mivel a többi helynév (Ajka, Meggyes, Potony, ill. a mai Kígyós patakot takaró Sárosd folyó) mind Veszprém megye mai Devecser körüli részére mutat, ezért a Bol.. kezdetű helynév csak az ugyanitt fekvő Bolde, későbbi Bódé nevű települést takarhatja. Az oklevél hátulján egy pajzs alakú, kb. 33 x 30-32 mm-es pajzs alakú pecsét viaszmaradványai láthatóak, amelynek töredékén Györffy György a Héder-címer cölöpjeit ismerte fel (AMTF IV. 199.). Köriratának megmaradt része nem egyértelmű, ahogy - véleményünk szerint - az sem, hogy tényleg a Héder-nemzetség 3 cölöpös címeréről van-e szó (a címerre ld. Karácsonyi: Magyar nemzetségek 1232-1237. A vonatkozó rész Csorna József munkája; Körmendi: Nemzetségi címerek 405.). A Héder-címer ugyanis a három cölöp miatt mindig hatszor hasított, ám az itteni pajzsba foglalt kisebb pajzs egyértelműen csak ötször. Tegyük hozzá: egyes nagybírók (alországbírók) helyetteseinek a pecsétjei általában az uruk címerének a variálásával jöttek létre (Körmendi: Nemzetségi címerek 402. 56. jz.; Körmendi: Marcell pecsétje 121-122.), így nem lehetetlen, hogy az itteni ötszörös hasítás egy Héder-címer módosított változata. Az oklevél leginkább az 1250-es évek végén 1260-as években kelhetett (esetleg a 70-es évek első felében). A peres felek egy másik DPM-ban is megjelennek, amely ugyanezen időszakban kelt, és erősen valószínű, hogy a jelen DPM sem évtizedekkel későbbi, már csak azért sem, mert az itt olvasható ajkai tanúk közül 3 személy a veszprémi káptalan 1239. évi kiadványában is felbukkan (erről részletesen ld. a 36. sz. reg. kommentárját). Mellesleg a másik említett oklevélben a felek az itteni fivérek apjának a megölése miatt pereskedtek, ez magyarázhatná azt a brutalitást, hogy a fivérek egységesen támadtak rá Sebestyénre és feleségére, majd őket félholtra verték, Sebestyén páncélját tönkretették, és egy
