Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 49 alperesek (igen ritka) neveinek egyezése mutatja, hanem hogy mindkét oklevél a Darvas család levéltárában maradt fent. Az okleveleket Sebestyén alországbíró említése datálja 1265-1266-ra, és ezzel nem áll ellentmondásban István szepesi várnagy egyéb, 1260-as évekből való felbukkanása (Zsoldos: Archontológia 265.). Sebestyén alországbíró datálható módon csak 1266-ban jelenik meg (Zsoldos: Archontológia 31.), de az 1265. év alországbíróját nem ismerjük, így egyik év sem zárható ki. Ezen DPM kiadója a királyi ember mellé a saját tanúját adó hiteleshely (a nyilvánvaló tartalom mellett a hátoldali feljegyzés is erre utal: „Super recitacione hominis capituli"), amely a Nógrád megyei Dansa (ÁMTFIV. 234-235.) vonzáskörzetében látta el a feladatát. A Darvas család levéltárában leginkább az esztergomi és a váci káptalantól találhatóak hiteleshelyi oklevelek (nagyjából ezek az intézmények találhatóak Nógrád megye körzetében). A váci káptalan ekkor mandorla alakú pecsétet használt, ám a DPM hátulján található kb. 44 mm-es körpecsét foltja pontosan egyezik az esztergomi székeskáptalan ekkor használt kisebb pecsétjének méretével (ld. pl. DL 58421.), így a kiadót ezzel az intézménnyel azonosíthatjuk (tegyük hozzá: az esztergomi káptalanra más hiteleshelyekhez képest inkább jellemző volt a római naptár szerinti datálás, amelyet itt is láthatunk). 23: [1263-1266.] okt. 18., Mohács - Kemény fia Lőrinc országbíró Az Osl fia Herbord comes nevében megjelenő officiálisa: György bemutatott egy ítéletlevelet, amely szerint Herbord az ő Csáva (Chawa) falujával szomszédos, hat ekényi Bezeg nevű földet peres úton elnyerte Ákos fia Miklóstól, amely földbe szörcsöki (de Zurchuk) Lesták királyi ember a győri káptalan tanúbizonyságával, illetve a szomszédok jelenlétében ellentmondás nélkül beiktatta Herbordot, miként ezt a győri káptalan oklevele is tartalmazza a határok leírásával együtt. Mivel György az ura jelenléte nélkül nem akarta magához venni (recipere) a föld ügyében kiadott privilégiumot, ezért ha Herbord comes megjelenik az oklevéladó színe előtt, akkor az meg fogja erősíteni mindezt a saját levelével. D. in Muhach in fest. Luce ev. Eredeti DL 86768. (Teleki család, gyömrői 23. 2. 21.) Kiadása: Sopron I. 33-34.; Urk Burg II. 45-46. Regesztája: Iványi: Teleki cs. 73.4. sz. A két kiadás közül a burgenlandi okmánytár a pontosabb, annyi kiegészítéssel, hogy 46. old. 5. sor: nemim helyett non-, 9. sor: processus helyett processum; 11. sor [seriatim continetur] kiegészítés biztosan nem jó, talán inkább [habitur seriatim] van ott. A kibocsátót az itteni ügy előzményeként kiadott ítéletlevél azonosítja, amely már tartalmaz intitulációt (Nos magister L. iudex curie domini regis, comes Musuniensis), és a két oklevél hátulján található pecsétfolt is azonos méretű (Urk Burg II. 44-45., DL 86764.). A burgenlandi okmánytárat szerkesztő Irmtraut Lindeck-Pozza 1273-ra keltezte mindkét oklevelet egy kéziratos archontológiai összeállítás alapján, amely Kán nb. Lászlót 1273 márciusa és szeptembere között országbíróként és mosoni ispánként határozta meg (ld. Urk Burg II. 44. 65. sz. kommentárját). László valóban volt ekkor országbíró, ám a mosoni ispáni tisztségéről nem tudunk. Ellenben Kemény fia Lőrinc 1263-1264 folyamán egyszerre volt országbíró és mosoni ispán is (Zsoldos: Archontológia 31-32.). A következő mosoni ispán azonban csak 1268-ban bukkan fel, tehát a címet Lőrinc elvileg országbírói hivatalának végéig, 1266-ig is viselhette. Az oklevél mohácsi kelethelye egyébként összefügghet azzal, hogy valamikor 1263- 1265 között, szeptember végén, október elején Lőrinc országbíró megvett egy Geréc nevű Baranya megyei földet Demen fia Sándortól (Sándor a bevallást minderről okt. közepén tette, ld. RP 131. sz.), és ekkor éppen abból a térségből tartott visszafelé a Duna mentén.
