Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 303 338: [1290-1321.] jan. 8., Kapornak - Héder nb. Kőszegi Miklós vagy fia: „Kakas" Miklós? Kapornak mellől való Peterne köteles a Szent Ágnes ünnepén [jan. 21.] Kehida faluban tartott közgyűlésen az oklevéladó színe elé állítani azt a két asszonyt, akiket Vajda fia Vince igényelt meg tőle azon az alapon, hogy ők a felesége szolgálólányai. Ugyanezen a napon Vince is mutassa be a bizonyítékot, hogy az asszonyok a felesége szolgálói. Eredeti DL 93995. (Festetics család) Az oklevél szövege: Damus pro memoria, quod comes Peterne de iuxta Copornuk in festo Agnetis virginis debet coram nobis in villa Kethida in congregatione statuere illas duas mulieres, quas Vincentius filius Voyvoda impedivit apud ipsum nomine ancillarum domine uxoris sue, et eodem die idem Vincentius debet exhibere cautionem super eo, quod predicte mulieres sint ancille domine antedicte. Datum in Copornuk, tertio die ephiphanie Domini. Hátulján: Contra Vincentium filium Voyvoda pro Peterne. A hátlapon lévő pecsétfolt mérete nem kivehető. A Kehida faluban tartott közgyűlés (congregatio) említése, ill. az, hogy átlagos bűnpereket utaltak a közgyűlés elé, 1290 utánra keltezi az oklevelet. Ekkortól kezdődtek ugyanis a nagybírák és oligarchák által tartott ítélkező közgyűlések, ahol már nem emlegettek az összehívásukra vonatkozó királyi parancsot (Szőcs: Nádori itézmény 174- 176.). A Zala megyei Kehida, akárcsak az oklevél kelethelye, Kapornak, a Kőszegiek oligarchikus felségterületéhez tartozott a 13-14. sz. fordulóján. Konkrétan azt is tudjuk, hogy Kehidát Héder nb. Kőszegi Miklós nádor vette el korábbi tulajdonosától, majd fia, „Kakas" Miklós is követte a példáját, és az ő tulajdonukban maradt egészen utóbbi politikai bukásáig (Id. AOkl VI. 904. sz.). Erősen valószínű tehát, hogy az említett közgyűlést e két személy valamelyike tartotta. I. Károly 1321 legelején nyilvánította hűtlennek „Kakas" Miklóst (Engel: Ország újraegyesítése 130.), így ezt az oklevelet 1290-1321 közé keltezhetjük. A per szereplőit nem sikerült azonosítani, így a kiadási idő (ezáltal a kibocsátó személye) közelebbről nem határozható meg. 339: [1318-1321.] jún. 15. u., Kálló - Szabolcs megye (Iván alispán) Jelen oklevél kiadásának 15. napján Mihály fia Demeter köteles az oklevéladó színe előtt Kállóban (in Kalló) megjelenni Mihály fia Mihály ellenében végső válaszadásra. D. in Kalio fer. sabbato prox. post. fest. Viti mart. Eredeti DL 56525. (Kállay család 1300. 311.) Kiadása: HO VII. 388. Regesztája: Kállay 1.103. sz.; Piti: Szabolcs m. 59. sz. A két regeszta Szabolcs megye oklevelének tartja a kiadási helye alapján, mert a településen igen sokszor tartottak megyegyűléseket (vö: Csukovits: Sedriahelyek 383.). Vélhetően ezzel a perrel függ össze az a szintén keltezetlen, de ugyancsak szombaton, Kálión kiadott oklevél, amely szerint Iván szabolcsi (al-)ispán és a szolgabírák (tehát a megyei hatóság) esküre kötelezték Mihály
