Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 289 322: [1306-1314. (1312-1314.)] okt. 3. - Borsa nb. Kopasz (Jakab) nádor Az oklevéladó korábbi memoriális oklevele értelmében szalai Miklósnak 9 másik nemessel együtt esküt kellett tennie biri Gergely fia János ellenében azon közgyűlés 4. napján, amelyet az oklevéladó a Szatmár megyei nemesekkel együtt tartott, ám a határnap elérkeztével a János által törvényesen várt Miklós nem jött és nem is küldött senkit. Eredeti DL 56593. (Kállay család 1300. 303.) Regesztája: Kállay I. 361. sz. Az oklevél szövege: Datum pro memoria, quod cum iuxta continentiam priorum litterarum nostrarum memorialium comes Nycolaus de Zala contra Johannem filium Gregorii de Byr cum novem nobilibus se decimo, quarto die congregationis nostre, quam cum nobilibus comitatus de Zatmar habuimus, prestare debuisset, adveniente ipso termino idem Nycolaus non venit neque misit per eundem Johannem legitime expectatus. Datum quinto die beati Mychaelis archangeli. Hátlapon: Judicialis contra comitem Nicolaum de Zala pro Johanne. A regeszta szerint „zárópecsét töredékével. A pólyás pecsét köriratából csak a [JA]COB[I] betűk olvashatók", ami alatt a kiadó szerint „valószínűleg Dózsa nádor fia: Jakab szabolcsi és szatmári ispán" értendő. A pecsét köriratából ma már csak az „OB" betűk látszódnak. A pecséten egy pajzs töredéke látható, amely tényleg nagyfokú hasonlóságot mutat Dózsa fia Jakab ispán pecsétjével (ld. DL 2577, 56550., 56555.). Ám ha alaposabban megnézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy a két pecsét biztosan nem azonos. Egyrészt az itteni DPM-n lévő pecsét köriratát övező külső és belső perem egyaránt poncolt (vagyis egymás melletti kis „pontokból" áll), addig Dózsa fia Jakab pecsétjén ugyanezen körperemek vésettek (vagyis összefüggő „vonalból" állnak). Dózsa fia Jakab pajzsán a pólyák vésettek, ám a pajzs legfelső része nem mintázott, az itteni pajzs legteteje vésett (hasonló mintázattal, mint Dózsa fia Jakab pecsétje). Itt a pajzs és a körirat között díszítő „indás" térkitöltő motívumok vannak, Dózsa fia Jakab pecsétjéről ezek hiányoznak, helyette egy kis kereszt lebeg a pajzs felett. Ezen kívül Balogsemjén nb. (biri) Gergely fia János 1250-1300 között bukkan fel datálható forrásokban (Karácsonyi: Magyar nemzetségek 201.), 1325 januárjában már a fiai, Tamás és Fábián pereskedtek birtokügyben, tehát akkor vélhetően már nem élt (Kállay I. 217. sz.; AOkl IX. 21. sz.). így tehát az egyébként a szatmári ispánságot soha nem viselő, csak szabolcsi ispán Dózsa fia Jakab (Engel: Archontológia 183. vö. 188.) nem lehet az oklevél kiadója. Hegyi Géza Borsa nb. (Kopasz) Jakabal azonosította a kibocsátót, aki annál is inkább szóba jöhet, mert egyrészt a szöveg szerint az oklevéladó generalis congregation tartott a megye nemeseinek, és Kopasz ezt nádorként meg is tehette, másrészt viselte a szatmári ispánságot is. Először 1291-ben, majd bizonyíthatóan 1306-ban és 1308-ban a nádori címe mellé társult, ám erősen valószínű, hogy a Borsák érdekszférájába tartozó megye felett javarészt Kopasz gyakorolta az uralmat, egészen a bukásáig, 1306. évi nádorságától kezdve pedig folyamatosan viselte az ispáni címet is (Zsoldos: Borsa-tartomány 37). Tegyük hozzá: az ispáni cím viselése itt másodlagos, mert a generalis congregatiot nádorként tartotta, és ahhoz nem kellett feltétlenül az adott megye ispánjának lenni. Mindenesetre az a tény, hogy a nádorok az általános gyűléseket ezekben az időkben leginkább az ispáni megyéjüknek vagy tartományúri uralmi körzetüknek tartották (Szőcs: Nádori intézmény 175-177), összevág Borsa Kopasz Szatmár megyei fennhatóságával. Az oklevelet tehát Kopasz nádori méltóságviselése keltezi, amely 1306 elejétől 1314 végéig, 1315 elejéig tartott (az eltérő álláspontok ismertetésére ld. Szőcs: Nádori intézmény 111. 532. jz.). Kopasz többször is tartott
