Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 287 vádolta Buchta-i Jánost és beregi (de Bereg) Makou-t, hogy az ő Komoró (Komora) nevű faluját elpusztították, és ezzel neki 50 márka kárt okoztak. Az érintettek tagadták mindezt, ezért az oklevéladó elrendelte, hogy Kisasszony 15. napján [szept. 22.] a színe előtt Sándor tanúkkal bizonyítsa állítását. D. in Chop infesto memorato. Eredeti DL 82795. (Zichy család, zsélyi 1. A. 42.) Kiadása: Zichy 1.136. Regesztája: Sedlák: RDESI. 388. (lat.) A kiadásban a 13. sor: Chep helyett Chop. Az oklevél kibocsátója és kiadási éve megegyezik a 321. sz. DPM-val, az érveket ld. ott. 321: [1312-1316. (1312-1314.)] szept. 22., Semjén - Borsa nb. Kopasz (Jakab) nádor? Roland fia Sándor a következő tanúkat állította Kisasszony 15. napjára [szept. 22.] Boccha-i János és hetei (de Hethe) Mokou ellenében az oklevéladó színe elé: Sung fia Pál, Wandus fia János, Keled fia Péter comes, Aladár fia László, Kelyan fia Kelyan, Samud fia Miklós, és a sógora (gener): Herbord comes, Gergely fia János, petri (de Petery) Gergely fia András, derzsi (de Ders) Rophoyn fia Lőrinc, Péter fia Mihály, Arabya fia Egyed, János fia Miklós, Sung fia Rophoyn. A tanúk egybehangzóan azt állították, hogy János és Mokou lerombolták Sándor Komoró (Komoron) nevű falvát, és ezzel neki 50 márka kárt okoztak. A többi tanú nevét Sándor egy oklevélbe írva mutatta be, amelyet az oklevéladó a pecsétfőjével (cum capite sigilli nostri) pecsételtetek: meg. János és Mikou nem jött el a tanúállítás megtekintésére, és nem is küldtek senkit. D. in Semyen in quind. suprad. Eredeti DL 82906. (Zichy család, zsélyi 1. A. 7.) Kiadása: Zichy 1.135. Regesztája: Piti: Szabolcs m. 25. sz. A kiadásban a 3. sor: Bocha helyett Boccha; Heche helyett Hethe; 4. sor: Gung helyett Sung. A jelen ügy előzménye a 320. sz. DPM, amelyben az itteni kibocsátó egy Ung és Bereg megyék nemességével az Ung megyei Csapon tartott közgyűlésén elrendelte a tanúállítást. Az oklevelek keletjét a kiadás és Piti Ferenc 1311 körűire, Vincent Sedlák konkrétan 1311-re tette. Kállay Ubul - Karácsonyi János 1299. évi keltezési javaslatával vitatkozva - 1312-re datálta a kiadványokat, és sugallata szerint Borsa Kopasz lehetett a kiadójuk (Kállay: Keltezetlen oklevelek 130-131.). Németh Péter egy ízben 1313-ra keltezte az egyik levelet (Németh: Szatmár m. 60.). Az oklevelek hátuljára mindkét esetben egy nagy méretű körpecsétet nyomtak, amely lelógott a hártyákról, így pontos mérete nem határozható meg, de 50 mm-nél nagyobb lehetett. A keltezésben segítségünkre lehet a váradi káptalan egyik 1311. évi levele, amely szerint I. Károly közbenjárására megvizsgálták a Borsa Веке mesternek okozott károkat. Ugyanis Веке serviensének, Roland fia Sándornak Komoró nevű faluját feldúlták Jób fiai, többek között egy bizonyos Moko is (AOkl III. 20.), aki nagy biztonsággal azonosítható az itteni Makóval. Kérdéses persze, hogy maga a dúlás ugyanarra az eseményre vonatkozik-e, hiszen ott igen sok nevet felsoroltak a szövegben, míg Sándor az itteni közgyűlésen csak két embert vádolt meg, és ebből Jánost a káptalani oklevélben nem is említik név szerint. Ez ugyan nem zárja ki az azonosítást, de nem is erősíti. Amennyiben a két esemény azonos és a jelen DPM-t 1310-re kelteznénk (feltételezve, hogy a közgyűlésen elhangzó
