Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 111 a előtte áthúzva ugyanez a szó, rövidítve b a szövegben: hacc a szó többszörösen javítva, kétszer is leírva - hogy tényleg papi Domonkosról van szó, és nem valaki másról, ld. a kommentárt Az itteni eset összefügg azzal a május első felében kiadott DPM-oklevéllel, amelyben Mojta fia Mojs a Tuzsa birtokán esett károkozással vádolta az itt kötelezett Mikót és Jánost, illetve Albert fia Gergelyt (303. sz. reg.). Egy másik oklevélből azt is tudjuk, hogy Velcsenye fiai: János és Mikó Albert testvérei voltak (AOkl III. 47. sz.), és mivel Albert ekkor már nem élt, a fia, Gergely képviselte. Ugyanebből a kiadványból derül ki, hogy Tuzsa birtokot másképpen Velcsenyeházának is nevezték, és Velcsenye fiai, ill. a Bárca nembéliek fekvőségei határosak voltak (ld. még: AMTF I. 155.) - nyilván egy ilyen határvita okozta a konfliktust itt is. Az előzményül szolgáló oklevél előírása szerint az áldozócsütörtök előtti kedd 15. napján kellett Mojsnak tanúkkal igazolni vádjait. Itt pünkösd 15. napját követő kedden már fizetni kellett volna Jánoséknak. A két határnapot (akármikorra is esett pünkösd) két hét választja el egymástól, és mivel itt folyamatosan mindig két hétre előre adták a határnapokat, ezért biztosak lehetünk, hogy a tanúállítás megtörtént, avagy a felek megegyeztek, és az alperesek elvállalták a fizetést is a következő kvindénára, amely ezek szerint nem történt meg. A két oklevélnek tehát biztosan azonos a kiadója. Bárca nb. Mojta fia Mojs 1311 júniusában már biztosan nem élt (ld. RP 329. sz. reg. kommentárja), így ez a DPM kiadásának felső határa. Ezen kívül Abaúj megyében, ahol a Bárca nemzetség volt birtokos, sokszor tartották keddi napon a megyegyűléseket (pl. DL 75175., 75178., 75182.; vö, még 314. sz. reg.), amely valószínűsíti, hogy a kiadó megyei hatóság lehetett. A folytatásnak tekinthető DPM hátulján egy kb. 20-21 mm-es, ill. egy annál valamivel kisebb pecsétfolt található. A 20-21 mines pecsét megfeleltethető Aba nb. Péter abaújvári comes sigillumának (ld. DL 75183.), akinek a hivatali ideje 1288-1311 közé tehető (ld. erről a 263. sz. reg. kommentárját), amely egyezik Mojta fia Mojs életidejével is. Megyei kiadványra utal az is, hogy itt eljáró hatóságként említett papi Domonkos több másik oklevélben is felbukkan mint Abaúj megyei vizsgálóbíró (magistri Aladarii ac magistri Dominici de Pop inquisitorum Novi Castri - RP 342. sz.; papi Domonkosra ld. még a 314. sz. DPM-oklevél kommentárját). Mivel a szövegezés alapján a két oklevél biztosan összefügg, ezért ezt is, és azt is Abaújvár megye kiadványának kell tartanunk. 308: [1288-1311.] aug. 2-8. - Abaúj megye (Aba nb. Péter comes) Az oklevéladó korábbi memoriális oklevele értelmében Fekete Miklós köteles volt tanúkat állítani Szent Jakab nyolcadát [aug. 1.] követő kedden Ehellős ellenében, és a határnap elérkeztével a felek a következő egyezségről számoltak be. A mondott határnap nyolcadán sorsot vetnek az oltáron, és ha a sors Miklósra esik, akkor a 15. napon tizenketted magával esküt tenni tartozik, Ehellős pedig fizet 12 márkát a lentebb megírt határnapokra. Ha pedig a sorshúzás Ehellős- re esik, akkor ő tartozik esküt tenni (tizen-)öt nemes férfival. A fizetés pedig a tizenötöd nap nyolcadán legyen, amikor 4 márkát kell fizetni, ehhez három hétre még 4 márkát, majd három hét múlva újabb 4 márkát, részint ezüstben, részint becsértékben. Eredeti DL 105727. (Máriássy család levéltára, Máriássy Ferenc) Az oklevél szövege: Datum pro memoria, quod cum secundum contientiam priorem [!] litterarum nostrarum memorialium feria tertia proxima post octavas beati Jacobi apostoli Nicolaus Niger contra Echillem testes producere debebat, ipso termino adveniente3 super ipsam cum nostra permissioneb per arbitrium nobiliumc ad
