Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
268 Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek Hátulján: Memorialis pro Laurentio comite et filiorum suorum [!] de Zebene contra Benedictum filium Herbordi de eadem. Ez a perhalasztás jól illeszkedik azon Aba Amadé által kiadott perhalasztó oklevelek sorába, amely egyre tovább húzta az itteni felek ügyét. Az első ismert halasztást november elején adta ki Amadé Göncben, és azt a Szent Márton nyolcadát követő hétfőt jelölte meg új terminusnak, ami itt is olvasható (291. sz. reg.). Itt erről a napról Amadé Göncbe való visszatértének a nyolcadára halasztottak. Egy Szinyén kiadott DPM azt jegyzi meg, hogy a pert, amit az oklevéladó Göncbe való visszatértének nyolcadán kellett volna folytatni a feleknek, továbbhalasztja vízkereszt 15. napjára (294. sz. reg.). A Göncbe való visszatérés első személyben való megfogalmazásából világos, hogy ezt is Amadé adta ki. Egy Vizsolyban, vízkereszt 15. napján (jan. 20.) kiadott oklevél a felek perét ismét tovább halasztja ötvenedvasárnapra. A pecsét alapján világos, hogy ez is Amadé DPM-ja (297. sz. reg.). Végül egy korábban, hatvanadvasárnapon kiadott DPM megjegyzi, hogy a felek között már igen régóta húzódik az ügy, ezért ha hamvazószerda nyolcadán megjelennek, már mindenképpen döntés lesz közöttük. A hátlapra nyomott pecsét viaszmaradványai alapján ez is Aba Amadé kiadványa volt (298. sz. reg.). Hogy mi is lett a per befejezése, arról pont nem maradt fent oklevél. Az összes többi perhalasztást a nádor adta ki, ám itt harmadik személyben beszélnek róla, és egyértelmű, hogy távolléte miatt valaki más halasztotta el a pert. Sajnos az oklevélen nincs keltezési idő, és a hátlapi pecsét foltja egyáltalán nem kivehető, így nem tudjuk, hogy valamelyik vizsolyi albírája adta ki, vagy csak a gönci nádori kúriai személyzet írt egy levelet. A kiadvány mindenesetre eléggé „minimalista", és az intituláció hiánya mellett (ami Amadé kúriáján, és a környék oklevélkiadásában eléggé megszokott volt) datációt sem tartalmaz, még napi szintűt sem. Mindez utalhat arra, hogy nem egy albíró, hanem csak a kúriai személyzet egy tagjának kiadványával van dolgunk. 293: [1288-1310.] nov. 25., Vizsoly - Aba Amadé vagy vizsolyi albírája Zeme fia Dénes, továbbá Chyma, Lotur, Pethe és fivérei kötelesek megjelenni az oklevéladó színe előtt Szent György nyolcadán [máj. 1.] Gylis-i Pál és Miklós ellenében végső válaszadásra, hacsak időközben meg nem egyeznek. D. in Vysl is fest. b. Katherine virg. Eredeti DL 82908. (Zichy család, zsélyi 218. B. 23.) Kiadása: Zichy I. 83. Regesztája: Szőcs: Nádori intézmény 270-271.14. sz. Zeme fia Dénes egy 1296. évi oklevélben szerepel (AUO XII. 589-590.), és a többi felperes: ugyanezen Zeme (Zene) fia Chyma, és az itteni alperesek: Pál és Miklós egy 1297. évi diplomában tűnik fel (Zichy I. 86.; 192. sz. reg.). Ezen kívül Chyma, Lotur és Pethe Amadé nádor előtt is pereskedtek (RP 330. sz.). Az oklevél kiadását így ugyanezen időszakra tehetjük, Amadé vizsolyi bírósága idejére. A hátoldali pecsétfolt nem mérhető, de az íráskép valamelyes hasonlóságot mutat azon vizsolyi DPM-oklevelek körével, amelyeket Amadé egy ismeretlen vizsolyi albírája adott ki (180. sz. reg., ld. még a 215. és 218. sz. reg.), és aki az 1290-es évek közepén, második felében működött. Bár ez az időpont éppen egyezik az itteni személyek egyéb felbukkanási idejével, az íráskép némi hasonlósága és a vizsolyi kelethely még nem olyan súlyú bizonyíték, hogy mindenképpen ezzel az albíróval azonosítsuk a kiadót. Ezért tágabban Amadé teljes működési idejét vettük fel lehetséges kiadási időnek, és a kiadók közé is magát a nádort is, akinek, ha nem is nagy számban, de előfordultak vizsolyi kiadású oklevelei is.
