Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
246 Szőcs Tibor. Damus pro memoria-oklevelek 268: [1296. vagy 1307.] ápr. 21-22., Vizsoly - Aba Amadé nádor Az oklevéladó korábbi memoriális levele értelmében húsvét nyolcadának 15. napját követő hétfőn a színe előtt meg kellett jelennie egyik részről szinai (de Scyna) Berche fia Péternek, a másik részről Moytha fia Moysnak, hogy bemutassák a jászói (de lazou) konvent oklevelét Péter tanúállításáról. A mondott napon Péter be is mutatta a prépost és konvent levelét arról, hogy húsvét nyolcadának másnapján, az oklevéladó mondott memoriálisa értelmében tanúkat állított a konvent színe elé, ám a konvent oklevele szerint Péter nem illő módon (debito modo), hanem hamisan (falso) bizonyított. Ezért az oklevéladó együtt a vele ítélkező nemesekkel úgy ítélt, hogy Péter veszítse el a perét a fivére halála és a károkozás ügyében, amellyel Moyst vádolta, és Moyst tekintsék mindenben ártatlannak. D. in Wysl sabb. prox. ante fest. b. Georgii mart. Eredeti DL 75221. (Máriássy család levéltára, Máriássy Ferenc 58.) Kiadása: Sedlák: RDES I. 331. Regesztája: Szőcs: Nádori intézmény 265-266. 8. sz. Az oklevél a 13-14. sz. fordulóján kelt az itt szereplő személyek életideje alapján. Az alperes Mojta fia Mojs 1311 nyarán már biztosan nem élt (Id. RP 329. sz. reg. kommentárját), így ez a DPM kiadásának felső határa. Az alsó határ 1288, amikortól Aba Amadé vizsolyi bírósága elvileg megkezdte működését. Ám a keltezés tovább szűkíthető az alapján, hogy az oklevéladó húsvét nyolcada utáni hétfőre írta elő a tanúállítást, majd arra két hétre kellett a feleknek visszatérni hozzá, ami meg is történt. Az oklevél Szent György (ápr. 24.) előtti szombaton kelt (ez nyilván a mondott hétfőt követő szombat). így csak az olyan évek jöhetnek számításba a fenti évkörön belül, amikor a húsvéthétfőt követő 3. hét utáni szombat ápr. 24. elé esett, vagyis a húsvét igen korán, még március végén volt. Összesen két ilyen év van 1288 és 1311 között: 1296 és 1307. A keltezést ennél jobban leszűkíteni nem lehet. Az oklevél hátulján egy nagy méretű, kb. 51 mm-es pecsétfolt található, amely megfeleltethető Aba Amadé 1295 után használt tipáriumával (Id. RP 238. sz. reg. kommentárját). A nagyúr ugyan legtöbbször Göncön keltezett oklevelet, de vizsolyi kelethelyű DPM-levelére is akad példa (RP 344. sz., 298. sz. reg.). A kibocsátót így a pecsétméret alapján Amadéval azonosíthatjuk, aki mindkét szóba jöhető évben viselte a nádori címet. 269: [1260-as-1320-as évek (1272-1307.)] ápr. 7-24., Geresd - Héder nb. Kőszegiek (Kőszegi János?) Mihály ha Mike a fivére: tilaji Severeus nevében perbe vonta az oklevéladó színe előtt biri Miklós comest, azzal vádolva, hogy a mondott fivérét, vagyis az oklevéladó jobbágyát a Marton nevű falujában nagyon megverte, négy súlyos sebet is okozva neki két ujjának a levágásával, és kezeit megkötözve, barmok módjára vitte a házához. Ezzel szemben Miklós azt mondta, hogy bármit állt ki Severeus az ő Márton nevű falujában, azt saját vétke miatt kapta nála tartózkodva, és tőle - miután kezesekre bízták - elszökött. Az oklevéladó a felek meghallgatása után elrendelte, hogy Mike a vasvári káptalan előtt tanúk állításával bizonyítsa vádjait Szent György nyolcadán [máj. 1.], Miklós pedig Mike tanúállításának nyolcadán tegye meg ugyanezt, ugyanott. A második tanúállítás nyolcadán a felek térjenek vissza, és mutassák be a káptalan oklevelét az események lefolyásáról.
