Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 241 döntését, vagyis közvetlen összefüggés fennállása esetén azt kellene feltételeznünk, hogy a felek csak majd' egy évvel később rögzítették írásban a megegyezést. Mivel ez kevéssé életszerű, ezért valószínűnek tarthatjuk, hogy a két kiadvány között nincs közvetlen összefüggés - bár ez nem zárja ki, hogy valamilyen közvetett kapcsolat lehet az itt leírt perek között. Az oklevél hátulján lévő pecsétfolt mérete (kb. 33 mm) mindenesetre egyezik János albíró pecsétméretével (vö. DL 75155., 75156.), így a jelen DPM-t az ő kiadványának tarthatjuk, és a kiadási éveket is az ő hivatalai működése alapján szűkíthetjük le (ld. Szőcs: Nádori intézmény, Függelék 13. sz. reg. komm.). 261: 1304. nov. 11. - egri káptalan Amadé nádor memoriális oklevele szerint [256. sz. reg.] Zochud fia Martonos és fia: Vencezlaus 10 márkát kötelesek fizetni az oklevéladó színe előtt Mindenszentek nyolcadán [nov. 8.] Merhard fia Mihálynak. Elérkezvén a határnap, megjelent egyik részről Lukács serviens Mihály nevében, másik részről Benedek serviens Martonos és fia nevében, és Benedek nem fizetett, hanem azt mondta, hogy Martonosnak nincsen készpénze, ám Azar (Ozor) nevű földjéből egy hitelesen 10 márkára becsült részt átadna a tartozása fejében. Ezt az üres földet Lukács nem fogadta el, mondván, hogy a kifizetés így nem az oklevél szerinti módon, készpénzben történne. D. quarto die termini prenot. a. D. 1304. Eredeti DL 99400. (Károlyi család nemzetségi levéltára, Pelejthey család Z. 19.) Kiadása: АО I. 88.; Károlyi I. 38-39.; Sedlák: RDES1.161. Regesztája: AOkl I. 661. sz. Az oklevéladót Amadé DPM-ja azonosítja (256. sz. reg.), mellesleg a hátlapi pecsétfolt mérete egyezik az egri káptalan DPM-okleveleken használt pecsétjének a méretével (ld. a 83. sz. reg. kommentárját). 262: [1299-1304.] nov. 22., Vizsoly - János nádori albíró Az oklevéladó színe előtt személyesen megjelent egyik részről Márton özvegye: Magdolna, az ura: Etened fia Illés mester, sógora (gener): Konrád, és rokona: Balázs, a másik részről pedig ruszkai (de Ruzka) Bogomer fia Serefyl a mondott asszony fiának: Tamásnak a halála ügyében, amit Serefyl serviense: Peteuch okozott, és a felek a következő egyezségről számoltak be. Serefyl vállalta, hogy a haláleset miatt fizet az asszonynak és Illésnek 15 márkát, részint kereskedelmi ezüstben, részint illő becsértékben (in estimatione competenti), amelyből 5 és fél márkát ezüstben már kifizetett az oklevéladó színe előtt, 9 és fél márkát pedig a jászói (de lazó) konvent előtt fizet ki két részletben, ti. 5 és fél márkát böjtközép nyolcadán, 5 [helyesen: 4] márkát pedig pünkösd nyolcadán. Mindebből Illést harmadrész illeti meg. Ela Serefyl az első fizetési határidőt elmulasztja, akkor kétszeres büntetésbe essen, ha a másodikat is, büntessék úgy, mintha párbajban lett volna vesztes. Az utolsó fizetési napon Serefyl esküt tesz 12 nemessel, hogy a mondott haláleset véletlenül és nem szándékosan történt.
