Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
A "damus pro memoria" oklevéladás (előtanulmány)
22 Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek lyi kiadványok.56 így csaknem biztosra vehetjük, hogy a műfaj nem a királyi kancellárián született. Az első kiadók köre ugyanakkor térben és rangban elég vegyes, és a korai oklevelek száma igen csekély, fennmaradásuk pedig túlságosan esetleges ahhoz, hogy az intituláció műfajteremtő elmaradását valamilyen konkrétabb intézményhez, régióhoz vagy scriptorhoz köthetnénk. Az első királyi DPM-oklevelek az 1250-es évek második felében jelentek meg. 1256 és 1259 között 5 királyi DPM maradt fent IV. Bélától,57 amit a következő évtizedben további 8 követett, de átvette a műfajt István ifjabb király kancelláriája is, akárcsak a királyi udvarhoz közel álló alországbírók.58 Mint fentebb szó volt róla, az ezt követő Árpád-házi királyok udvarában III. Andrásig bezárólag töretlenül virágzott a műfaj, ám I. Károly kancelláriája az első néhány évet leszámítva már nem alkalmazta. A hiteleshelyek közül a legkorábbi ismert DPM az esztergomi káptalantól származik (amelyet aztán egyetlen ismert és azonosított DPM-kiadvány sem követett, önmagában áll),59 ám a leggyakrabban az egri káptalan használta ezt az oklevélstílust. 1269-ből maradt fent az első ilyen kiadványuk, ám a nagyobb számú DPM-kibocsátás az 1270-es évektől indult meg, és töretlen maradt egészen az 1320-as évek elejéig, a stílus országos eltűnéséig. E. Kovács Péter ösz- szesítése szerint mintegy bő 200 Árpád-kori oklevelük esett 1278-1301 közé,60 amely időszakból kereken 30 DPM-et tudunk kimutatni, további egy esetben elképzelhető, hogy erre az időszakra esett (a káptalani oklevéladásnak tehát legalább a 15%-át képezték a DPM-k).61 Hogy az elterjedése és karriere mi miatt indult meg pont itt, azt nem tudjuk - az okleveleket nem tudjuk konkrét scrip- torokhoz, vagy akár csak prépostváltáshoz, vagy valamilyen egyéb személyhez kötni. Az 1280-as évek elejéről fennmaradt 5 eredeti oklevél közül ugyan 3 azonos kéztől származónak tűnik (legalábbis hasonló az írásképük),62 de ez önmagában nem jelent semmit a műfaj megjelenésére nézve, hiszen nyilván véges, és nem is túl nagy számú scriptor dolgozott a káptalanban. Aba Amadé uralmi körzetében szinte biztosan az egri káptalan hatására terjedt el a stílus. Amadé bírósága előszeretettel működött együtt az egri káptalannal, nem egyszer akkor is oda küldte a feleket, ha azok lakóhelyéhez nem ez a hiteleshely esett közel.63 Ekkoriban az oklevelek még nem tartalmaztak jegyzőkre utaló monogrammokat, mint amilyenek a 14. század második felétől 56 Lampert egri püspök (1252): 1. sz.; Gutkeled nb. István stájer kapitány (1254): 2. sz.; Roland nádor és Dénes szolnoki ispán (1255): 4. sz.; az 1245-1254 közé tehető ismeretlen kibocsátó is bizonyosan nem az urlakodó volt: 3. sz. 57 5-9. sz. 58 Ld. a „Kibocsátók mutatóját"! 59 22. sz. 60 E. Kovács: Egri káptalan 8-13. 61 75, 77, 83, 84, 92, 94, 98,108,141,142, 151,168,169,173,178,179, 181,185,192,198, 200, 201, 202, 206, 210, 212, 214, 216,235, 238, 345. sz. 62 84., 92., 94. sz. 63 Szőcs: Nádori intézmény 100-101.
