Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 193 Péter dékán jelent meg. Az oklevélből kiderült, hogy a földdarab Dorog földön belül szórtan terül el, amelyet (vulg.) „fűnek" (fyu) neveznek, így az oklevéladó elrendelte, hogy Keresztelő Szent János születésének 15. napján [júl. 8.] csévi (de Chev) András királyi ember jelenlétében és az esztergomi keresztes konvent tanúságával menjenek ki Dorog birtokra, és a szomszédokat összehívva járják meg a határait, és az apácák officiálisa jelezze, hogy melyek azok a részek és haszonvételeik, amelyek őket illetik. Majd a határjárás nyolcadán [júl. 15.] a felek visszatérve az oklevéladó színe elé mutassák be a keresztesek oklevelét, amelyben a leírták a kérdéses földek nagyságát. D. Bude sept, die quinden. Pentecostes a. D. 1297. Átírta: esztergomi keresztes konvent 1297. júl. 9.: DL 1467. (MKA, Acta ecclesiastica ordinum et monialium, Vbuda 2. 10.) > budai káptalan 1459. aug. 7.: DL 1468. (MKA, Acta ecclesiastica ordinum et monialium, Poson 55. 27.) Kiadása: ÁÚO X. 277-278.; MESII. 403.; BTOE 1.306-307. A kiadások közül csak a BTOE közli hibátlanul a szöveget. A kiadó személyét az átíró oklevél határozta meg (litteras comitis Martini viceiudicis curie véstre [ti. a király]). Az itt említett „fű" (fyu) a fűkötél megnevezése volt, amelyet osztott (nem összefüggő) föld értelemben használtak a középkorban, ld. Szamota: Oklevél-szótár 281. 195: 1297. aug. 13., Buda - Márton alországbíró? Egyik részről Marhard fia Mihály mester, másik részről Belus comes pataki (de Patak) várnagy a maga és fivérei: Domonkos comes, Frigyes mester, János, Péter és Balázs nevében személyesen megjelenve az oklevéladó színe előtt azt a bevallást tették, hogy a köztük lévő peres ügyekben károkozás, serviensek fogságba vetése és Mihály mester egy serviensének halála miatt, amit Belus és fivérei követtek el, fogott bírák közbenjárásával a következő egyezségre jutottak. Belus és fivérei kötelesek Mihálynak pünkösd nyolcadán [jún. 9.] az egri káptalan színe előtt 70 márkát fizetni becsértékben, kivéve fegyverekkel. Ennek a 15. napján Belus, Frigyes és Péter 60 nemes személlyel együtt tegyen esküt az egri káptalan előtt, hogy amit tettek, az nem előre kitervelt gonoszság, hanem egy hirtelen alkalom-szülte esemény volt (non prius excogitata malicia sed casu accidente inferri per ipsos contigissent). Az eskü nyolcadán pedig Belus és fivérei menjenek el Mihály házához, és a káptalannak egy közösen kiválasztott embere jelenlétében vonuljanak egy börtönül kijelölt házba, és legyenek ott 8 napon keresztül. Ha Belusék mindezeket nem teszik meg, akkor számítsanak pervesztesnek Mihály ellenében az általuk elkövetettek miatt, úgy, mintha a bajvívójuk veszített volna egy párbajban. Mindezek megtörténtével viszont Mihály egy, az egri káptalan által kiadandó mentesítő levelet kell adjon Belus- nak és fivéreinek. D. Bude quarto die b. Laurentii mart. a. D. 1297. Eredeti DL 31188. (Csicsery család 847.) Kiadása: HO VI. 425-426. Regesztája: Nagy: Ungi levéltárakról 670.; Kárffy: Csicsry cs. I. 389.
