Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
180 Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek oklevelet (RD 290. sz.). A jelen DPM hátlapján egy kb. 45-46 mm-es pecsétfolt látható, amely egyértelműen kisebb Tomasina kb. 68-70 mm-es pecsétjénél (DF 259745.). Hahót nb. Atyusz, az anyakirályné udvarispánja (Zsoldos: Archontológia 70.) ennél kisebb pecsétet használt, sajnos egyetlen eredetiben fennmaradt oklevelén (DL 93939.) a pecsétfolt nem mérhető pontosan. Mivel Konrád egy Somogy megyei birtokba való beiktatás után járó pénzt fizetett ki, így a somogyi ispán is szóba jöhet. Hogy a DPM keltének idején ki viselte ezt a hivatalt, azt nem tudjuk, Héder nb. Miklóst Rátót nb. Domonkos váltotta 1295-1297 között valamikor (Zsoldos: Archontológia 195.). Miklós pecsétje nagyobb volt, Domonkos pecsétméretét pedig nem ismerjük. Az oklevél kiadóját így ismeretlennek kell tartanunk, de nem lehetetlen, hogy a királyné környezetében kell keresnünk a kiadót. 177: 1296. márc. 13., Buda - III. András István mester segesdi (Segesdiensis) főesperes és Gergely, B[enedek] veszprémi püspök officiálisa az ura és a veszprémi káptalan nevében megjelent az oklevéladó színe előtt Óvári (de Owar) Konrád mester és fia: Jakab ellenében, és bemutatták Márton alországbíró, Pál volt alországbíró és a fehérvári káptalan több oklevelét. Ezekből kiderült, hogy Konrádot az oklevéladó színe előtt 7 bírságban is elmarasztalták a veszprémi püspök és a káptalan ellenében, és örsi (de Vrs) Fábián királyi ember közreműködésével és a fehérvári káptalan tanúsága mellett a püspököt és a káptalant ezen 7 bírság és a per tárgya miatt is bevezették az alperesek Patvására és Nosztré (Potwasara et Noztre) nevű birtokaiba, továbbá Konrádot és fiát ismét megidézték az oklevéladó színe elé. Konrád, miután a bevezetést végrehajtották, meg is jelent a maga és fia nevében Márton alországbíró előtt, és a 8 bírság fejében elzálogosította Patvásárát a püspöknek és a káptalannak, ám a kitűzött határnapon nem jelent meg a per tárgyalására és a bírságokat sem fizette ki. Erre az alországbíró a 9 bírság és maga a per tárgya miatt harmadszor [!] is bevezette a felpereseket a birtokba. Azt is megparancsolták az alpereseknek, hogy a bevezetés 15. napján jelenjenek meg az oklevéladó színe előtt a per kapcsán a végső válaszadásra, és a per kezdete előtt fizessék meg a bírságokat. Mivel akkor sem jelentek meg és nem is küldtek senkit, a 10. bírsággal sújtották őket. Végül, mivel nem törődtek az idézésekkel, ezért az oklevéladó a vele lévő bárókkal, alországbíróval és más nemesekkel úgy ítélt, hogy legyenek véglegesen vesztesek abban a perben, amely a 200 márka értékben PJéter] volt veszprémi püspöknek és a káptalannak zálogba adott Patvására és Nosztré nevű birtokaik miatt zajlott, és a felpereseket iktassák be a birtokokba a 200 márka és a 10 bírság fejében. Emiatt elrendelte, hogy Sebestyén comes fia János mester királyi ember a fehérvári káptalan tanúsága mellett menjen ki a mondott birtokokra, és a szomszédokat összehívva járja meg annak határait tengerdi (de Tengerd) Abával és Fülöppel, sári (de Sári) Domonkossal, Istvánnal és Borssal, küngösi (de Kynges) Domonkos fia Pállal, litéri (de Lyter) Benedekkel, örsi (de Vrs) Mátyással, kemecseji (de Kemechey) Mihály fia Miklóssal, illetve csatári (de Chatar) Péterrel és Lestákkal, majd becsüljék fel azt. Az értékbecslés végeztével a királyi ember iktassa be a felpereseket a birtokokba örökös birtoklásra. Eközben különítse el új határok mentén a birtokból
