Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
A "damus pro memoria" oklevéladás (előtanulmány)
16 Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek teljes anyag szűk 9%-a), ahol semmilyen támpontot nem találtunk a kiadó személyére vagy címére nézve. A világi kibocsátóktól származó diplomák közül jelentékeny a királyi oklevelek száma (ide értve István ifjabb király leveleit is).35 IV. Béla nyitja a sort 14 DPM-oklevéllel, fiának ifjabb királyi korából 5 ilyen kiadványát azonosítottuk, királyként még 6 DPM-oklevele maradt fent. IV. Lászlóhoz összesen 4 ilyen oklevelet köthetünk relatíve biztosan, és még hármat kisebb biztonsággal (ezek közül az egyik III. András kiadványa is lehet). III. Andráshoz 15 DPM-t kapcsolhatunk nagy biztonsággal, további kettőt is valószínűsíthetünk. Ezen kívül egy királyi oklevelet - mint említettük - IV. László mellett hozzá is köthetünk, egyet pedig vagy ő, vagy I. Károly adott ki.36 Magától Károlytól összesen két ilyen típusú diplomát ismerünk, és még az említett bizonytalant. Vencelhez egy oklevelet köthetünk hipotetikusan. Az összesen 53 királyi diploma ugyan nem kevés a teljes anyag hányadához képest, de a fennmaradt királyi oklevelekhez mért számuk nem annyira jelentős. Ezen kívül két királyné (IV. Béla felesége, Mária, és IV. László felesége, Izabella) is a kibocsátók között van. Ennél nagyobb súlyt képviselnek a királyi udvarban a királyi jelenlét bíróságát képviselő alországbíró DPM-oklevelei. Összesen 47 alországbírói oklevelet azonosíthatunk az 1250-es évek végétől kezdve 1300-ig bezárólag kisebb-nagyobb bizonyossággal, azonban több olyan, többnyire budai kelethelyű DPM is van, amelyet leginkább egy ismeretlen alországbíró 1270-1300 közötti ítélőszékéhez köthetünk.37 A királyi és alországbírói diplomák száma tehát nagyságrendben egyezik, holott a királyi és alországbírói oklevelek teljes száma között igen jelentős különbség van az előbbiek javára. Ehhez képest az országbírók és a nádorok okleveleire nem nagyon volt jellemző e stílus. Még a bizonytalanul ide köthetőeket beleszámítva is csak hét olyan DPM-t ismerünk, amit egy konkrét országbíró adott ki (igaz, van több olyan oklevél is, amely feltételesen valamilyen ismeretlen országbíróhoz köthető). A nádori DPM-k száma kilenc. Van azonban kettő, nádori címet is viselő személy, akiknek jelentősebb számú DPM-kiadványa maradt fent. Borsa (Kopasz) Jakabnak négy DPM-t tulajdoníthatunk, amelyeknek valószínűleg ő volt a kiadója, a megszakításokkal az 1280-as évek végétől 1311-ig nádori címet is viselő, és közben folyamatosan egyre nagyobb hatalomra szert tevő Aba nembeli Dávid fia Amadénak azonban legalább 36 DPM-oklevelét ismerjük, ezen kívül az albíráihoz és vizsolyi bíróságához is köthetünk még 16 diplomát. Ezzel (a fennmaradt anyaggal számítva) Amadé és bírósága több ilyen oklevelet adott ki, mint az összes király együttvéve. Amadé kiadványait ezzel együtt sem érdemes a nádori oklevelek közé sorolni, mert teljesen más minőségben adta ki őket, „tartományúri" ki35 Itt és az alábbiak részletes hivatkozásait Id. a „Kibocsátók mutatója" c. fejezetben. 36 Ez utóbbi kettő a 99. és 266. sz. 32., 53., 60., 65., 85., 101., 102., 114., 116., 124., 127. sz. 37
