Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 139 (hátlapi szöveg nem kivehető) Az oklevél előzménye a 126. sz. DPM, mindkettőnek azonos a kibocsátója. Mivel Edust a saját egyháza kanonokjának nevezi, ezért a kibocsátó egy káptalani testület, esetleg annak a prépostja. Ez utóbbi mellett szól, hogy e második kiadvány Egert jelöli meg kelethelynek, amely a káptalani oklevelekre egyáltalán nem jellemző, de a püspöki és préposti levelekre igen. Ezen kívül az első DPM-ban említették, hogy a feleket az oklevéladó elé idézték meg négyszer is. Káptalani intézmények előtt nem szoktak pert folytatni, de egy prépost színe előtt - különösen, ha az egyik fél egyházi személy - igen. A kiadó tehát, a kelethely alapján, az egri prépost lehet, és valóban ismerünk az egri káptalanból Edus nevű kanonokot, kettőt is. Az egyik egy 1247. évi oklevélben bukkan fel (AÚO VII. 245-246.), és találkozunk egy Edus nevű, szintén egri kanonokkal 1307-ből (AOkl II. 258. sz.), aki valószínűleg nem azonos a 60 évvel korábbi Edussal. Bölzsei András és Nikolet (-Mikolet, Mikol, Nikol) életideje az 1250-1280-as évekre esett (Id. a 100. sz. reg. komm.), amely inkább az „első" Edus felé tereli a gyanút, és erre utal a poroszlók említése, amely a 13-14. sz. fordulójára igen háttérbe szorult (Szőcs: Nádori intézmény 228-230.). Az oklevélben említett Tamás papra más adatunk nincsen (vö. ÁMTF I. 121-124.). A két kiadványnak csak a fényképe maradt fent, és bár a hátoldalukat is látjuk, a pecsétfolt egyiken sem kivehető érdemileg, így nem tudjuk megmondani, hogy pontosan melyik egri prépost alatt keltek Mikolet életidején belül, de valószínűleg az 1260-as évekre lehet leginkább tenni Edus említése és a poroszlói intézmény élő volta miatt. 123: [1260-80-as évek] máj. 4., Buda - nagybíró Abban a perben, amelyet András fia Cene indított a személyesen megjelenő Pál, illetve Kozma - akinek a nevében koppányi (de villa Kuparí) Póka klerikus jelent meg - ellenében, a felek közös akarattal döntőbírákra bízzák magukat. Cene részéről Nána fia Márton és kovasznyai (de Kuazna) Kozma, a másik részről pedig rádi (de Rád) Ompudinus pünkösd előtti csütörtökön a csicsali (de Chi- chol) egyháznál döntőbíráskodnak a felek között, akik ha elfogadják a döntést, akkor ügyük rendeződik, ha nem, akkor Keresztelő Szent János nyolcadán [júl. 1.] térjenek vissza az oklevéladó színe elé. Aki eltérne a döntőbíráskodástól, bírságot köteles fizetni, illetve ha a bírák közül nem tudna mind jelen lenni, akkor elegendő kettő az ügy eldöntéséhez. D. Bude quart, die oct. b. Georgii. Eredeti DL 47726. (Múz. törzsanyag, Jánossy) Kiadása: HO VII. 123. A kiadásban a 3. sor: commune helyett communi; 10. sor: plmena helyett plenam (nyomdahiba). Az oklevél helynevei Somogy megye északi részére (a Balaton déli partjának környékére) mutatnak. Éppen ezért erősen kérdéses, hogy azt itt felbukkanó felperes, András fia C(s)ene a Koppán nemzetséghez tartozott-e (Engel: Genealógia, Koppán nem 2. tábla: Ekeli ág), hiszen a nemzetségnek tudomásunk szerint nem voltak Somogy megyei birtokai (Karácsonyi: Magyar nemzetségek 789-790.). Karácsonyi János ennek ellenére őhozzá köti ezt az adatot is, és az alperes Kozmát „Pelbárthidi" (Gutkeled nb., Id. Engel: Genealógia, Gútkeled nem 4. Egyedmonostori ág 1. tábla: Adonyi, Pelbárthidi) Kozmával azonosította (Karácsonyi: Magyar nemzetségek 790.), ám ezt közelebbről semmivel nem indokolta. Mivel Gutkeled nb. Kozma sem volt birtokos a környéken, ezért az azonosításra nincs bizonyíték, könnyen lehet, hogy Cene esetében is csak névrokonságról van szó (esetleg ma már nem adatolható Somogy megyei érdekeltségekről, amelyek nem a Gutkeled nemzetséghez kötődtek). Az itt olvasható nevek közül egyedül
