Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 127 csütörtökön [jún. 7.], Semjénben (in Symiari) jelenjen meg a színe előtt Chuddal és az állatokkal Opoy ellenében, és tegyen esküt arról, hogy az első terminuson betegsége miatt nem tudott ott lenni. D. in Symian in termino prenot. Eredeti DL 82901. (Zichy család, zsélyi 1. A. 31.) Kiadása: Zichy I. 81. Regesztája: Piti: Szabolcs m. 6. sz. Az oklevél kiadóját - a hátlapi pecsét töredéke mellett - egy Semjénben kelt, év nélküli, feria quinta proxima ante festum beati Barnabe apostoli időpontra keltezett kiadvány azonosítja, amely egyértelműen az itteni per folytatása. Azt a diplomát István szabolcsi alispán (Nos comes Stephanus vicecurialis comes de Zobouch) adta ki (Zichy I. 81-82.). Az oklevél szerint István alispán a pert királyi parancsra tovább halasztotta júl. 1-jére, mert László az urával: Amadé mesterrel együtt lengyelországi követségbe ment. Kállay Ubul a két oklevélben található kronológiai, köztörténeti és egyéb adatok alapján az 1285. évet jelölte meg az oklevelek kibocsátási idejeként (Kállay: Keltezetlen oklevelek 123-125.), amelyet elfogadhatunk. 112: [1250-es évek-1288. (1251-1286.)] febr. 1., Toboly vára - ? [Circumdederunt(?)]-vasárnap [bölzsei Mikolet] köteles megjelenni szinai [—] ellenében végső válaszadásra, és mivel az előző határnapra nem jelent meg, a perkezdet előtt tegyen esküt arról, hogy az urának ügyeivel volt elfoglalva, és nem perhalasztás miatt. Eredeti DL 105734. (Máriássy család levéltára, Máriássy Ferenc) Az oklevél szövege: [Datum pro memoria, quod] cum in dominica, qua can[tatur Circumdederunt(?) Mykolet-------]a debet comparere contra [-------]a de villa Scinna ad plenam respo[nsionem] omni occasione postposita, et quia in primo termino non comparuit, prestare debit sacramentum ante responsionem, super quod ocupatus fuerit negotiis domini sui, et non propter dilationemb cause fecerit. Datum in castro Tubul, in vigilia purificationis beate virginis Marie. Hátulján: Memorialis pro [Mykol]eta de Bulsee. a vízfolt miatt nem olvasható b előtte áthúzva egy néhány betűből álló szó Az oklevél vízfoltos, és sem az alperes, sem a felperes neve nem olvasható teljesen jól, csak annyi látszik a szövegben, hogy egy bizonyos „Mykol..."-ról van szó. A hátoldali feljegyzés sem látszik teljesen, ám ott a név vége (...et de Bulsee) kivehető. Bölzsei Mike fia Mikolet (~Mikol, Nikol) több más oklevélben is felbukkan a Máriássy, és a részben ugyanezen família hagyatékát őrző Bárczai család levéltárában, így a töredékes nevet biztosan azonosíthatjuk ővele. Mikol életideje nem határozható meg évszámszerűen, de leginkább az 1250-1280-es évekre tehetjük, IV. László kora után ugyanis datálható felbukkanása már nem volt (a vonatkozó forrásokat Id. a 100. sz. reg. kommentárjában). Az oklevéladó egy olyan nagyobb bírói személy volt, aki a Sáros megyei Toboly várában megfordulva is intézkedhetett az Abaúj megyeiek ügyében. A terület felett uralmat gyakorló Aba Amadé kézenfekvő lehetőségnek tűnne, de a hátoldali pecsét viaszmaradványai nem azonosíthatóak Amadé egyik pecsétjével sem. Mivel nem valószínű,
