Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 109 super vulneratione sua, ablatione bonorum suorum, et specialiter super ablatione unius anuli contra eosdem filios Johannis moverat coram nobis, per arbitrium proborum virorum ad talem formam pacis se dixerunt devenisse, quod si idem magister Gregorius in octavis sancti Laurentii martiris cum septem nobilibus se octavo contra predictum comitem Elyam et fratres eiusdem in capella domini regis presente homine nostro, quem ad hoc deputavimus, iurare presumpserit super eo, quod idem magister Gregorius per factum ipsius comitis Elye et fratrum suorum, et alios ad eosdem spectantes dampnam octo marcarum habuerit, extuncb iidem comes Elyas et fratres sui predicti solvent octo marcas magistro Gregorio prenotato in termino seu terminis per nos in die ipsius iuramenti eisdem assignatis. Item eodem die iuramenti similiter in capella domini regis predictus comes Elyas et fratres sui statuent duodecim nobiles, de quibus idem magister Gregorius eliget tres, quos voluerit, cum quibus tribus nobilibus iidem comites Elyas, Nicolaus et Herricus contra eundem magistrum Gregorium eodem die et loco iurabunt super eo, quod ipsi et alii ad ipsos spectantes ipsum magistrum Gregorium non vulneraverint, nec predictum anulum receperint ab eodem. Qui si iuraverint, erunt expediti in facto vulnerationis et anuli supradicti, ita tamen, quod magister Gregorius super alios, super quos voluerit, vulnerationem suam et ablationem anuli libere poterit requirere et secure. Iudicem et pristaldum placabunt in communi. Post hec partes eodem die iuramenti comparebunt coram nobis, et secundum dicta ipsius hominis nostri, quem ad videndum ipsum iuramentum destinabimus, quicquid fieri debeat, inter partes cognoscemus ipso die. Datum sub castro Zelench, in festo sancti Laurentii. Hátulján: Pro comite Elya et fratribus suis, contra magistrum Gregorium super iuramento. a előtte áthúzva ugyanez a szó hibásan leírva b előtte áthúzva kb. 5 szó Az oklevél kiadási ideje legvalószínűbben 1281, mert IV. László ekkor ostromolta Szalánc várát, és magának Lászlónak is van egy aug. 9-én, ugyancsak „sub castro Zelench" kelt kiadványa (Kádár: László itineráriuma 30.). Mindez összehangban áll az itt szereplő peres felek életidejével is: Illés és fivérei legkorábbi közös felbukkanása IV. László 1277. évi oklevelében található (RA 2788. sz.). Van egy korábbi, 1269-1270-ben zajló persorozat, amelyben csak a legidősebb testvért, Illést említették (DL 75245.; 35. sz. reg.; DL 84214.), de ez a felesége jegyajándékának a tárgyában folyt, így fivéreinek felbukkanása ebben nem elvárható. Bárcai Illés 1303-ban még élt (AOkl I. 436. sz.), 1312 októberében már biztosan nem, mert ott a fia nevében mondtak ellent egy nemzetségi birtok elidegenítésére (AOkl III. 388. sz.). Az oklevéladó a királyi kápolnát jelölte meg az eskü helyszíneként (hogy pontosan melyik egyházi intézményre gondolt, nem tudni, a királyi kápolnák felsorolását ld.: Kiss: Királyi egyházak 87-127), amelynek ő is a közelében tartózkodott, mert a kápolnában való eskü napjára írta elő a feleknek a színe előtt való megjelenést. Az oklevéladó tehát a királyi udvar bírája volt, ami az országbíró vagy az alországbíró felé tereli a gyanút. A kiadvány hátulján egy kb. 45-47 mm-es körpecsét foltja látható. Az országbírói tisztet ekkor talán János töltötte be, az alországbíró biztosan Olivér volt (Zsoldos: Archontológia 34.). János pecsétméretét nem ismerjük, van azonban egy DPM-kiadvány, amit Olivér alországbíróhoz köthetünk. Az oklevél 1281. júl. 7-én, közel egy hónappal korábban kelt Bátorkerekiben (90. sz. reg.), és annak a hátulján egy nagyobb méretű körpecsét halvány foltja látható. A folt három irányban is „lelóg" a pergamenről, így csak annyit lehet megállapítani, hogy 45 mm-nél nagyobb volt, de az egyetlen látható foltszél görbülete alapján nem sokkal nagyobb. Mindez elvileg
