Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
1360. január 11.-január 13. 41 8. 1360. január 11. (sab. p. Epiph. dóm.) Az erdélyi káptalan előtt Bethlem-i Apa fia: Jakab fia: András magister famulusa: Márk fia: János - Dalya-i Henneng özvegyének és kiskorú fiának: Lorenz-nek a nevében - tiltakozik az ellen, hogy Nikolaus fia: Nikolaus, aki testvérét (fr. u.): az említett Henneng-et megölte, leánytestvéreinek és Johann nevű rokonának (proximi sui) a részét megvásárolja, mert amikor Dalya birtokbeli jószágát fejeváltságában elvesztette, a király felmutatott oklevele szerint kötelezte magát, hogy Dalya-n sohasem fog birtokot szerezni magának. Ái az erdélyi káptalan 1392. július 16-i oklevelében, DL 29156. □ Közlés: DocRomHist C, XI. 465^166 (román fordításban is). □ Regeszta: Ub II. 174. 9. 1360. január 13. (in oct. Epiph. dóm.) A Clusmunustra-i Szűz Mária-monostor kon- ventje bizonyítja, hogy Kalyan-i Mannus fia: Jakab Dyos-on a Cepegeu nevű kúttól kezdődően kelet felé nyúló két utcát (duas lineas seu stratas sessionales ... a puteo videlicet Cepegeu incipiens versus plagam orientem) 18 Clusuar-i súlyú finom ezüstmárkáért és két, egyenként 54 garassal számított márkáért a szintén jelenlevő Wos (d) Miklósnak zálogosította el, azzal a megszorítással, hogy csak saját pénzével válthatja vissza. Ái a kolozsmonostori konvent 1361. január 1. után kelt oklevelében (88. sz.), DL 26980. □ Közlés: DocRomHist C, XI. 466-467 (román fordításban is). 10. 1360. január 13. után (p. oct. Epiph. dóm. [!]) A Clusmonustra-i Szűz Mária- monostor konventje [I.] Lajos királyhoz. 1359. december 20-i parancsára (CDTrans III. 1107. sz.) János [Goztragi-i nemes] királyi emberként, János Egeres-i pap, konventi káplán tanúbizonysága mellett, Hunyad vidékén (in cttu Hunyad) lefolytatta a vizsgálatot, és a Dénes fia: András Sebeswar-i vámagy elleni panaszt igaznak találta. — Hátlapján, azonos kéz írásával: Serenissimo principi domino Lodouico, Dei gratia illustri regi Hungarie, domino ipsorum naturali, pro Stephano filio Iacobi de Monustur, contra Andreám filium Dyonisii, castellanum de Sebeswar, inquisitoria. Eredeti, papíron, zárópecsét nyomával, DL 26862. □ Közlés: DocRomHist C, XI. 467^168, 656 (román fordításban is, hasonmással). 11. [1360. január 13.-május 1. között] A Warad-i káptalan [I.] Lajos királynak. [1359. október 6. után kelt] parancsára (1. alább 35. sz.) az alperes: [Mon-i István fia:] János leánya Ilona asszony részéről Duba-i Ábrahám pap (presbiter) királyi ember [!], a Szt. Berta- lan-oltár igazgatójának (rector) tanúbizonysága mellett, a felperes: [Kyde-i] Miklós fia: János részéről pedig [Od-i Péter] fia: Bálint királyi ember, [...] karbeli pap tanúbizonysága mellett, [1360.] január 13-án (in oct. Epiph. dóm.) István fia: néhai János Mon-i teljes birtokrészét Ilonának iktatták, a Miklós fia: János által erővel elfoglalt ottani területet pedig négy ekealjnyira, értékét három márkára becsülték. Ezen négy, egyenként három márka értékű telek (fundus curie) alakítható ki, melyek közül a Mon folyón túl, délre egy 24 öl (cubitorum) hosszú és 12 öl széles telket, tartozékaival és haszonvételeivel együtt Miklós fia: Jánosnak kívántak adni, de ezt ügyvédje: [Moon-i] Illés fia: István, mint al
