Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
392 1372. junius 28.-július 4. 1016. 1372. június 28. (in Lewa, in vig. Petri et Pauli ap.) [I.] Lajos király Imre erdélyi [vajdának] és Zolnuk-i ispánnak, valamint helyetteseinek. Jóllehet Zombor fia: néhai Pe- teu leányának: Ilonának, aki most Nadasd-i László fia: László felesége, régebben megengedte, hogy leánynegyedét apja jószágaiból ne pénzben, hanem birtokokban vehesse ki, utóbb Nogziluas-i Sándor fiai: Balázs és Sándor kérésére ezt a döntését úgy változtatta meg gyürűspecsétje alatt kelt oklevelével, hogy Ilona tizenötödik életéve előtt nem keresheti ezen jogait. Most azonban arról értesülvén, hogy Sándor fiai Ilonát, mindenféle kielégítés nélkül, erővel kizárták az említett jószágokból, elrendeli, hogy vezessék őt vissza néhai Peteu összes birtokába, és oltalmazza meg azok használatában mindaddig, amíg teljesen ki nem fizették neki a leánynegyedét, anyja hitbérét és atyai jussát. —A szöveg élén jobb felől, ill. a pecsét alatt Relatio Emerici woyuode. Eredeti, papíron, hátlapján befíiggesztett felségpecsét töredékeivel, Teleki cs mvhelyi lt: DL 73743. □ Közlés: TelOkl I. 174-175. — DocRomHist C, XIV. 230-232 (román fordításban is). 1017. [1372.] július 4. (VIII. d. Lad. reg.) A Clusmonustra-i [Szűz] Mária-[monostor] konventje [I.] Lajos királynak. [1372. június 27. előtt kelt], egy évre szóló parancsa (1015. sz.) alapján, az abban megnevezett királyi emberek közül Borsyacabfolwa-i János fia: László, János frater pap (presbiter) konventi kiküldött tanúbizonysága mellett, június 27-én (in Lad. reg.) az erdélyi fehérvári (AlbTr) káptalan Pysky nevű birtokát először Strygfolwa felől, a bemutatott oklevelek alapján, a következőképpen határolta körül: Incipiendo in fluvio Stryg vocato et descendendo per eundem in commetaneitate Petri filii Ladislai et Dionisii filii Dionisii, nobilium de Stryg, heredum videlicet quondam comitis Emerici filii Ladislai, contra aquilonem; de quo fluvio post longum processum saliendo extra super terram ad aquilonem, in quendam locum, ubi quondam arbor Egur extitisset, extra quem prope in planitie, in quodam loco, in fine segetum, tres metas terreas quondam fuisse procuratores dominorum de dicto capitulo asseruissent, quarum una esset capituli, alia quondam predicti comitis Emerici, tertia vero filiorum Dedach. Et ibi ecclesia inciperet tenere metas cum ipsis filiis Dedach, ubi Petrus filius Stephani filii Dedach cum Iohanne filio suo ac Petras filius Ladislai predictus et Mychael filius Andree, officialis predicti Dionisii pueri filii Dionisii, in persona eiusdem domini sui, personaliter adherentes, ipsas tres metas in illo loco extitisse et veras fuisse, modo premisso inter eos distinguentes, consona voce affirmassent. Et ibi longitudo unius iugeris milio seminati predictoram nobilium de Stryg eidem loco trium metarum nunc destructarum iungeretur. Abinde ivissent ad quendam locum inter fruges, ubi terra nobilium de Ikloud, scilicet Stephani et Petri filiorum Nicolai et Nicolai filii Iacobi, vicinaretur terre nobilium de De- dachf[olwa], ubi predicti procuratores ipsorum dominorum de capitulo quandam arborem Nyar et sub eadem duas metas fuisse dixissent et nunc esse destructas. Ubi nobiles de De- dachfolwa, videlicet Petras [filius] Symonis et Iohannes filius Iohannis, ex parte sua a metarum erectione eosdem prohibuissent. Exinde ulterius eundo pervenissent ad quendam locum fluminis Eruenaga vocati, cuius fossatum transeundo, prope ipsum in quodam loco duas [metas] terreas fuisse et nunc destructas esse dixissent. Ac ulterius eundo in commetaneitate terre filiorum Dedaach [!] contra aquilonem caderet in Morisium sub monte Aranhege vocato, ubi predicti nobiles de Dedachfolwa, videlicet Petras filius
