Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
382 1372. április 19. után] (961. sz.) és [1372. március 10. után] kelt perhalasztó okleveleit (969. sz.), a Torda vármegyei szolgabíráinak [1372. március 10. utáni] idéző levelét (970. sz.), valamint III. András király 1299. [október 19-i], a káptalan minden birtokának határleírását tartalmazó privilégiumát (CDTrans I. 589. sz.), és tiltakozásuk megindoklását kérték a Toruzkou-i nemesektől. Válaszul az alperesek: Akus fiai: András és Miklós, valamint István fiai: Elleus, Miklós és László [magisterek] kijelentették, hogy minderre azért került sor, mert ennek során a káptalan a Toruzkou-i határ nagy darabját Orbou-hoz és Enyd-hez akarta foglalni. Minthogy az ítélethozatalhoz szükséges a határ kijárása, küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Benedek magister vajdai protonotarius, mindkét fél számára kiküldött vajdai különmegbízott vagy — távollétében - a felperes káptalan részéről: Chezt- ue-i János fia: István magister, Forro-i Mihály fiai: Péter és Miklós vagy Anderyashaza-i László fiai: István, László és Péter, az alperes Toruzkou-i nemesek részéről: Zarkad-i László fia: [László], Tur-i János, Reud-i Cheeh (d) László, Jara-i Mihály fia: László vagy Mychalchfalua-i Bakó kijelölt vajdai emberek egyike május 23-án (in oct. Penth.) és az ezt követő napokon, a káptalan útmutatása szerint és a [III.] András király fenti privilégiuma alapján, járja meg Orbou és Enyd határát. Ha a határjelek jól látszanak, újítsák meg azokat, és iktassák a feleknek saját birtokukat. Amennyiben a határjelek nem felismerhetőek és a Tomzkou-i nemesek ellentmondanának, ez utóbbiak útmutatása szerint is járják meg a két birtok közötti határt, az esetleg vitásnak maradó területet pedig királyi mértékkel mérjék meg vagy szemre becsüljék fel. Szeptember 15-ig (ad oct. Nat. virg.) a kon- vent arról is tegyen neki jelentést, hogy melyik fél mutatta a valószínűbbnek látszó határjeleket. — Hátlapján, azonos kéz írásával: Religiosis viris, conventui de Clusmonostura, amicis suis, pro honorabili capitulo ecclesie Albensis Transsiluane, contra nobiles de To- ruzkou, super possessionaria reambulatione, metarum erectione, statutione, revisione et estimatione per nostros et vestros homines in octavis festi Penthecostes et aliis diebus subsequentibus ad hoc aptis modo interius declarato facienda, quorum series ad octavas festi Nativitatis virginis gloriose per vos nobis sunt rescribende. (H. G.) Eredeti, vízfoltos és szakadozott papíron, zárópecsét nyomával, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277397). — Tartalmilag belefoglalva a kolozsmonostori konvent 1372. június 5-i jelentésébe (1012. sz.), DL 30398 és 31105. — Tartalmi ái a kolozsmonostori konvent 1383. május 6-i oklevelében, DL 31060. □ Közlés: DocRomHist C, XIV. 172-190 (román fordításban is), 415—116, 418—419, 508-509, 512-513 (tartalmi ái-ok, román fordításban is). □ Regeszta: ErdKLt 676. sz. (1370. november 5-i hibás dátummal). 997. [1372. április 19.] Imre erdélyi vajda és Zonuk-i ispán a Clusmonustra-i Szűz Mária-monostor konventjéhez. Miután az erdélyi káptalant képviselő kanonokok előtte bemutatták okleveleiket, és kérték, hogy Orbou és Enyud nevű birtokuk határát azok alapján állapítsák meg, András fia: János, Lukács fia: István és András alvajda fia: László fia: Mihály - János erdélyi alvajda ügyvédvalló levelével felhatalmazva a többi Gyog-i nemes nevében is - kijelentették, hogy a határjelek megújítása ellen azért tiltakoztak, mert a káptalan ezzel az ürüggyel a Gyog-i határ nagy darabját Orbou-hoz és Enyud-hoz akarta foglalni. Minthogy pedig az ítélethozatalhoz szükséges a határ kijárása, küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében május 23-án (in oct. Penth.) és az ezt követő napokon, a káptalan útmutatása szerint és a [III.] András király [1299. október 19-i] privilégiumába (CDTrans I. 589/1. sz.) foglalt határleírásnak megfelelően, járják meg a határt, és
