Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
1372. április 13—április 15. 379 birtokainak a bitorlásától és attól, hogy ezek szántóföldjeit, mint ebben az évben is, jobbágyaikkal hatalmasul megszántassák. Eredeti, erősen rongált papíron, hátlapján a vajda befiiggesztett nagypecsétjének a töredékével, a kolozsmonos- tori konvent mlt-ban (DF 275190). □ Közlés: DocRomHist C, XIV. 151 (román fordításban is). □ Regeszta: KmLt 51. sz. (tévesen április 14-re keltezve). 990. 1372. április 13. (Torde, X. d. oct. Passee) Imre erdélyi vajda és Zonuk-i ispán bizonyítja, hogy az erdélyrészi nemesek közössége és minden más rendű-rangú ember számára április 4-én (in oct. Passee) Torda-n kezdett közgyűlésén [Vasarhel-i] Gereu/Ge- rew fia: Jánost Ottó fráterrel, a Clusmonostra-i Szűz Mária-monostor apátjával és jobbágyaival szemben elmarasztalta azokban a bírságokban és fizetési kötelezettségekben, melyeket a Clus vármegyei szolgabírák 1368. július 26-án (708. sz.), János erdélyi alvajda 1369. november 11-én (783. sz.) és az erdélyi káptalan 1370. január 19-én kelt (801. sz.) és az apát által felmutatott okleveleinek bizonysága szerint magára vállalt, de nem teljesített, amit vajdai oklevéllel megbízott ügyvédje: Erdeufalua-i Kupla (d) András is elismert, de okára nem szolgáltatott kielégítő magyarázatot. Eredeti, papíron, hátlapján a vajda befiiggesztett nagypecsétjének töredékével, a kolozsmonostori konvent mlt- ban (DF 275191). □ Közlés: DocRomHist C, XIV. 152-157 (román fordításban is). □ Regeszta: KmLt 52. sz. — DocVal 244 (mindkettő hibás, április 14-i keltezéssel). 991. 1372. április 13. (Torde, X. d. oct. Passee) Imre erdélyi vajda és Zonuk-i ispán bizonyítja, hogy az erdélyi részek nemessége és minden rendű-rangú lakói részére a király parancsából a gonosztevők megfékezése végett április 4-re (ad oct. Passce) Torda-ra meghirdetett közgyűlése alkalmával, melyen a május 1-jére (ad oct. Georgii mart.) János erdélyi alvajda színe elé halasztott ügyekben is ítélkezett, a hét erdélyi vármegye nemesei által a szokott módon választott ülnökökkel és szolgabírákkal (iudicibus nobilium ac iuratis assessoribus per eosdem nobiles de dictis comitatibus nobis more solito assignatis) együtt, a személyesen megjelenő Kyde-i Gergely fia: János, valamint az Andreashaza-i László fiai: István és Péter által az alvajda ügyvédvalló levelével képviselt Veres (Rufus) Jánosné: Margit, korábban néhai Deme özvegye, és Nadas-i László fia: Péter felesége: Katalin, az említett Deme leánya kérésére megengedte, hogy az erdélyi káptalan 1370. szeptember 18-i jelentése (889. sz.) alapján [1370.] október 6-ra (ad oct. Mich, arch.) kitűzött, majd János alvajda által, többszöri halasztás után, [1372.] január 13-ra (ad oct. Epiph. dóm.), végül pedig május 1-jére (ad oct. Georgii mart.) elhalasztott perben, három márka bírság terhe alatt, július 1-jén (in oct. Nat. Ioh. bapt.) János alvajda előtt indokolhassák meg, miért mondtak ellene Ottó frater a Kulusmonustra-i Szűz Mária-monostor apátja Tyburchteleke-be való bevezetésének. Ái Temes János erdélyi alvajda 1377. február 16-i oklevelében, DL 26982. □ Közlés: DocRomHist C, XIV. 157-161 (román fordításban is). 992. 1372. április 15. (Torde, XII. d. oct. Passce) Imre erdélyi vajda és Zonuk-i ispán a Clusmonostura-i Szűz [Mária]-egyház konventjéhez. Az erdélyrészi nemesek összessége és minden rendű-rangú ember részére Torda-ra április 4-re (ad oct. Passce) a király pa
