Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)

Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)

376

1372. március 31.-április 9.

980. 1372. március 31. (d. IV. f. Pasce) [A hét szász szék] vénei (universitas seniorum provincialium), Rudolf Merenburch-i villicus kérésére, új pecsétjük alatt megerősítve átírják saját, 1371. október 23-án kelt privilégiumukat (950. sz.).

Ái a Hétszék 1413. június 14-i oklevelében, a brassói szász ev. egyházközség lt-ban, IV. E. Nr. 80 (DF 278665). □ Közlés: Zimmermann: Texte 13. — Ub II. 375-376. — DocRomHist C, XIV. 135-136 (román fordításban is).

981. [1372. április 4-19. között] Imre erdélyi vajda és Zonuk-i ispán bizonyítja, hogy az erdélyrészi nemesség és minden rendű-rangú ember számára Torda-n [1372. április 4- én] kezdett közgyűlésén Szentgyörgyi (de Sancto Georgio) János fia: István magister mint a vajda által kirendelt gyám (tutor et conservator) - Zyluas-i Sandur kilencéves árvájának: Balázsnak és öccsének: Sandur-nak a nevében - felmutatta [I.] Lajos király 1370. május 7-i, nagyobb pecsétje alatt kelt, pátens oklevelét (842. sz.), és azt állította, hogy Zyluas-i Sumbur fia: néhai Gyula leánya: Katalin, aki Miklós fia: Tamás felesége, a két kiskorú nagyapjának (avi): az említett Gyula-nak Zyluas-, Ewrmenes-, Septeer-, Keykus- és Apathy-birtokbeli jószágaiból az őt megillető leánynegyednél nagyobb részt foglal magának. Jóllehet Gyula hat leánya közül egyedül ő ment férjhez birtoktalan emberhez (homini impossessionato), a nevezett Tamáshoz, azért még neki sem jár több a birtok negyedrészének hatodánál. Erre válaszul Miklós fia: Tamás, aki Katalint képviselte a Clus- monostura-i Szűz [Mária]-monostor konventjének ügyvédvalló levele révén, a konvent 1370. január 24-i oklevelével (805. sz.) igazolta, hogy nekik Gyula birtokaiból csak a feleségét jog szerint megillető részt iktatták. [...]

Eredeti, papíron, melynek alja leszakadt, hátlapján a vajda befiiggesztett nagypecsétjének a nyomával, DL 27430. Keltezése azon alapszik, hogy 1370. május 7. után Lackfi Imre vajda már csak 1372-ben tartott közgyűlést, mely április 4-én kezdődött és 19-én ért véget (vö. 983-985, 987-992, 994-996, 998. sz.). □ Közlés: DocRomHist C. XIII. 761-764 (román fordításban is, 1370. május 7. utánra keltezve), XIV. 136-139 (román fordításban is).

982. 1372. április 6. (in Lona, f. III. p. oct. Passce) Szentegyedi (de Sancto Egidio) Jakab fia: Mihály és Kend-i Rafael fia: Tamás, Doboca vármegye szolgabírái, bizonyítják, hogy Kyde-i Gergely fia: János kérésére közülük Jakab fia: Mihály április 2-án (f. VI. p. Passce) Zenthyuan-on Wos (d) István, a falusbíró (villicus) és az ottani hospesek, valamint a panaszos jelenlétében Kezew-i Leukus jobbágyát: Bartha Zenthyuan-i hospest nevezett Gergely fia: János három ökrének ellopásáért Imre erdélyi vajda és Zonuk-i ispán legközelebbi közgyűlésére megidézte.Ugyanekkor a falusbíró megerősítette, hogy Bartha valóban Kezew-i Leukus jobbágya.

Eredeti, papíron, hátlapján egy befüggesztett gyűrűspecsét töredékével és egy másik nyomával, továbbá Huszti András kéziratos regesztájával és levéltári jelzetével, Wass cs lt (DF 252792). □ Közlés: DocRomHist C, XIV. 140-141 (román fordításban is). □ Regeszta: WassLt 159. sz.

983. 1372. április 9. (in Torda, VI. d. oct. Passce) Imre erdélyi vajda és Zonuk-i ispán a Clusmonustra-i egyház konventjének. Az erdélyrészi nemesek közössége és bármely más rendű-rangú ember számára április 4-én (in oct. Passce) Torda-n kezdett közgyűlésén Bala-i Dénes fia: Domokos özvegye bemutatta [Bala-i] János fia: László és Lőrinc fia: