Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)

Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)

1370. június 24-július 2. 339 alakban átírja az általa bemutatott 1344. október 11-én kelt saját zárt oklevelét (CDTrans III. 225. sz.). Eredeti, hártyán, hátlapján mandorla alakú, befuggesztett pecsét töredékeivel, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277396). □ Közlés: Szeredai: Series 84-85. — CDHung IX/1. 236-237. — DocRomHist C, XIII. 787 (román fordításban is). □ Regeszta: ErdKLt 188. sz. (hibásan június 20-ra keltezve). 861. 1370. június 24. (in Zylah, in Nat. loh. bapt.) [I.] Lajos király szabad közlekedést biztosít azon kereskedőknek, akik az erdélyi püspökség Zilah nevű birtokán július 13-án (in Margarete virg.) engedélyével tartandó éves vásáron (congregationem annualem), to­vábbá ugyanezen napon Lachk fia: Miklós magister Margita nevű birtokán a szokás sze­rint tartott vásáron akarnak részt venni. Rendelkezését vásárokon ki kell hirdetni. (K. A.) Eredeti, hártyán, hátlapján befuggesztett felségpecsét nyomával, Zilah v lt, Privilegia, nr. 1. □ Közlés: CDHung IX/4. 222. — Hurmuzaki 1/2. 156. — Zaläu 7 (román fordításban, hasonmással). — DocRomHist C, XIII. 788 (román fordításban is). — Örök Szilágy 84 (magyar fordításban is). □ Hasonmás: Filiala Sálaj 17. 862. 1370. [június 24. körül] ([... Ioh.] bapt.) [Ber]nolth-[i Pál magister], Zolnuk vár­megye alispánja és szolgabírái bizonyítják, miszerint kiküldöttjük: Baxa-i Szabó (Sartor) Miklós igaznak találta Barta-nak azt a panaszát, hogy a Kulus [vármegyei Nadasd-i Pé­ter?] Varthelek-i és Nyrsegh-i officialis, a Cyganuaya-i hospesekkel, Szabó (Sartor) Pé­terrel, [...] Lá[szló] fia: Miklóssal, Radon (d) Pál fiával és Tykaz (d) Mátyással együtt megrohanta Doba-n levő házát, és betörve annak ajtaját, ott megölte Bekus fiát: [Miklóst] és lovát [elvitték?]. Eredeti, papíron, melynek első és utolsó harmada elveszett, hátlapján két pecsét töredékével és egynek nyomá­val, Teleki cs mvhelyi: DL 73736. A kiegészítések a 815. és 838. sz. oklevelek alapján történtek. □ Közlés: TelOkl I. 166. — DocRomHist C, XIII. 788-789 (román fordításban is). 863. 1370. július 2. (II. d. oct. Nat. Ioh. bapt.) Az erdélyi egyház káptalana előtt Gyog-i András volt alvajda fiának: néhai István magistemek a leányai: Ilona asszony, akit testvé­re: Vajdafi (filius woyuode) László magister Doboka-i főesperes és Katalin, akit jegyese: Solymus-i Oprod (d) Miklós fia: Balázs képvisel, [Gyog-i] András fiaival: János magis- terrel, Imrével, Tamással és Andrással, Lukács fia: Istvánnal és András alvajda fia: László magisterrel szemben, akit famulusa: Gald-i Miklós fia: István képvisel, elállnak leánynegyedüknek a köztük folyó per során július 1-jén (in oct. Nat. Ioh. bapt.) esedékes becsűjétől, minthogy ezek hajlandónak nyilatkoztak minden pereskedés nélkül pénzben kiadni az apjuk és Buryou (d) Miklós fia: néhai Bakouch magister birtokrészeiből őket il­lető leánynegyedet. A Gyog-i nemesek emellett, a bírói részen kívül fizetendő 100 márka bírság terhe alatt, vállalták, hogy a király előtt tett írásbeli kötelezettségüknek megfelelő­en húgukat: Katalint november 10-én (dóm. a. Martini conf.) nemes leányok módjára tisz­tességesen kiházasítva (honorifice et condecenter cum ornamentis et vestibus nuptialibus ac paramentis nuptiis aptis et necessariis, prout filie talis nobilis expediret) hozzáadják je­gyeséhez: Balázshoz, hermelin és nyestprémes szövetruhákat, ágyneműt, új házékessége­ket, agmeyn nevű ágyterítőt, fátylakat adva hozományában (cum una veste de panno Jpry, cuius ulna pro floreno cum dimidio compararetur, pellibus ermelinis subducta, cum sua

Next

/
Oldalképek
Tartalom