Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
332 1370. május 7— május 10. terminarentur cursus predictarum metarum litigiosarum, et nullus ex commetaneis vel vicinis tam in reambulatione, quam novarum metarum erectione extitissent eisdem nobilibus de Lona contradictor. Eredeti, hártyán, hátlapján befuggesztett pecsét nyomával, DL 31065. □ Közlés: TelOkl I. 161-166. — Bánfökl I. 292-294. — DocRomHist C, XIII. 758-760 (román fordításban is). 842. 1370. május 7. (in villa Batus, f. III. p. Ioh. a. port. Lat.) [I.] Lajos király Imréhez, a mostani erdélyi vajdához és hivatali utódaihoz. Néhai Sandur kiskorú árváit: Balázst és Sandur-t felnövekedéséig védje meg apjuktól maradt birtokaikban. Nagykorúságuk elérése után bárki bírói úton keresse rajtuk esetleges követelését. Ái Lackfi Imre erdélyi vajda 1372. április 4-19 között kelt oklevelében (981. sz.), DL 27430. □ Közlés: DocRomHist C, XIII. 760-761 (román fordításban is). *[1370. május 7. után] Imre erdélyi vajda ítéletlevele (DocRomHist C, XIII. 761-764) helyesen 1372. április 4-19. között kelt (981. sz.). 843. 1370. május 8. (in Sancto Emerico, VIII. d. oct. Georgii mart.) János erdélyi al- vajda a Clusmonostra-i Szűz Mária-egyház konventjéhez. Küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében megbízottja: Miklós magister alvajdai jegyző, illetve Chezthue-i János fia: István, vagy Bursyacobfolua-i Zaz (d) János fia: László előtt az erdélyi káptalan június 27-én (in quind. Corp. Chr.) tegye le a király által előírt esküt a Bűzd nevű birtoka és Bálint fia: Alard Huzioteluk nevű jószága közötti vitás földre, majd augusztus 1-jéig (ad oct. Iacobi ap.) tegyen neki jelentést ennek lefolyásáról. Belefoglalva a kolozsmonostori konvent 1370. július 2-i jelentésébe (864. sz.), DL 30705. □ Közlés: Ub II. 348. — DocRomHist C, XIII. 764-765 (román fordításban is). 844. [1370. május 8.-június 9. között] A Warad-i káptalan Imre erdélyi vajdához és Zonuk-i ispánhoz. ítéletlevelének (vö. 866. sz.) megfelelően a felperes [Mogh-i] Miklós fia: András részéről Pylis-i Lukács fia: János vajdai ember, Mátyás papnak, Szűz Mária [váradi] kisebbik egyháza kanonokjának a tanúbizonysága mellett, az alperes [Zaruad-i] László fia: László részéről Zeudemetur-i Synka fia: Péter vajdai ember, Péter papnak, a Szt. Demeter-oltár igazgatójának (rector) a tanúbizonysága mellett május 8-án (in quind. Georgii mart.) és a következő napokon Varbo birtokot előbb az alperes útmutatása szerint körülhatárolta és fogott bírák bevonásával öt ekealja kiterjedésűnek, majd pedig a felperes útmutatása szerint is körülhatárolva, 12 ekealja területűnek becsülte. Egy dombon állva Zaruad-i László azt a kijelentést tette, hogy Mogh-i András a határjárás során Salamontelke és Rach nevű, lakóitól elhagyott birtokának a határát és földjeit is Varbo- hoz számította e terület értékelésekor. Tartalmi ái Lackfi Imre erdélyi vajda 1370. július 6-i oklevelében (866. sz.), DL 41820. □ Közlés: DocRomHist C, XIV. 204, 206 (román fordításban is). 845. 1370. május 10. (in Zekelwasarhel, VIII. d. Inv. s. er.) [L] Lajos király István székely ispánhoz és Brassow-i helyetteséhez. A brassóiakat (cives civitatis Brassouiensis) ne
