Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
1370. április 28.-április 30. 329 837. 1370. április 28. (in Bistricia, dóm. a. oct. Georgii mart.) [I.] Lajos király - Miklós volt nádor fia: Domokos magister közbenjárására - néhai Fodor (d) János leányait fiú- sítja apjuk Lelech-i (Nitra vm) birtokrészeiben. (*K. A.) Tartalmi ái Lackfi Imre nádor 1374. május 23-i ítéletlevelében, melyet Garai Miklós nádor irt át 1378. március 25-én, Berényi cs lt: DL 57158. A leírás szerint a király nagyobbik pecsétje alatt, pátens alakban volt kiállítva. 838. 1370. április 29. (in Kene, f. II. p. Georgii mart.) Bemolth-i Pál magister, Zolnuk vármegye alispánja és szolgabírái bizonyítják, hogy amikor az erdélyi részekből való Andreashaza-i László fia: Péter február 28-án (f. V. p. Cinerum) ellopott három lova nyomán eljutott Doba-ra, és ott egyik, színéről (colorose) felismert lovát a levelesített Fudor (d) Istvánnál megtalálta, Doba-i Bekus fia: Miklós ennek pártját fogva szembeszállt Péterrel, és ekkor kapott, saját hibájából, súlyos sebet. — Hátlapján, azonos kéz írásával: Pro Petro filio Ladislai de Andreashaza, contra Nicolaum filium Bekus de Dóba, protestatoria. Eredeti, papíron, két zárópecsét nyomával és egynek a töredékével, amelyen bölény, csillag és félhold látható, Teleki cs mvhelyi lt: DL 73734. □ Közlés: TelOkl I. 161. —DocRomHist C, XIII. 753-754 (román fordításban is). — Örök Szilágy 83-84 (magyar fordításban). 839. 1370. április 30. (f. III. a. oct. Georgii mart.) A Clusmonostra-i Szűz Mária-mo- nostor konventje Imre erdélyi vajdához és Zonuk-i ispánhoz. 1369. november 11-i kérésére (782. sz.) Chongwa-i János fia: István vajdai ember, Miklós fráter pap (presbiter) kon- venti kiküldött előtt, március 27-én (in oct. Med. quadrag.) az erdélyi káptalan Enyd és Orbow nevű birtokát [Thuruzkou-i Elleus fia: István fia:] Miklós és [Gyog-i András fia:] János magisterek jelenlétében, a korábbi határjáró-oklevelek alapján, a következőképpen határolta körül: Prima meta, que separaret predictam possessionem Orbow vocata iam dicti capituli a possessione Beeid vocata nobilium de eadem a plaga orientali iuxta Morisium in loco Fuk vocato, ubi unam novam metam terream erexissent, de qua tenderet ad duas metas terreas, penes quas iterum duas metas novas erexissent. Inde flecteretur contra aquilonem, transiensque quendam alveolum seu venam, veniret ad viam ad duas metas terreas. Abinde procedens iuxta locum Zapultew vocatum ad duas metas terreas, penes quas similiter duas metas novas, unam eidem possessioni ipsius capituli et aliam nobilibus de Beid separantes. Hinc in eodem cursu transiret magnam viam, per quam itur in Albam ad Seg ad locum, ubi arbor quedam quondam extitisset, iterum ad unam metam antiquam locum ipsius arboris circumseptam, ubi etiam alie mete, licet non ita erecte, sed satis apparentes fuissent. Dehinc per idem Seg flecteretur contra septentrionem [versus villam Orbow ad unam] metam terream a terra Beid a meridie [remanente], inde veniret ad aliam metam terream, hinc in fine eiusdem Seg ad duas metas terreas. Inde descenderet sub ipsum Seg ad vallem, et in radice ipsius Seg flecteretur [contra occidentem, et veniret ad] metam terream iuxta viam positam, per quam viam asscenderet iterum in Seg, veniretque ad tres metas terreas, quarum una esset ecclesie, alia dictorum nobilium de Beeid, tertia vero nobilium de Gyog, penes quas iterum novas metas erexissent. [Inde ascenderent ad duas metas] antiquas, iuxta quas novas erexissent. Unde descenderet in vallem Zarrazorbou contra aquilonem in vicinitate nobilium de Gyog. Inde asscenderet
