Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)

Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)

1369. november 15.-november 18.

313

arundinosum Damastou vocatum, a parte iamdicte possessionis Zomurduk duas metas terreas de novo subfodissent. A quibus transeundo ipsum lacum arundinosum, a parte ipsius possessionis Buda circa eundem lacum sub quodam monte parvissimo Dumb vocato duas metas terreas similiter de novo erexissent. Deinde ascendendo versus plagam occidentalem in vertice ipsius Dumb seu monticuli unam metam terream novam, de qua tendendo in alium monticulum versus possessionem Zenthmihaltelke, circa pratum ipsius lacus Daruastou perveniendo in cacumine ipsius monticuli aliam metam novam cursualem posuissent. Abhinc eundo circa ipsum pratum versus eandem possessionem Zenthmihaltelke ad quoddam Berch longum unam metam novam, de qua tendendo per eundem Berch, versus in finem ipsius Berch perveniendo, semper circa ipsum pratum Damastou procedendo, descendendo in fine ipsius Berch, duas metas terreas de novo erexissent, et ibi mete terminantur a parte predicte possessionis Buda ipsis Stephano et Georgio filiis Michaelis de Buda, a parte vero pretacte possessionis Zomurduk per distinctiones earundem metarum per partes modo quo supra erectarum cessissent in portiones perpetue possidende, tenende pariter et habende in filios filiorum et heredum per heredes. A felek e perrel kapcsolatos összes korábbi oklevele érvényét veszti.

Eredeti, hártyán, fiiggőpecsétje elveszett, DL 41796.

788. 1369. november 15. (in Torda, VIII. d. [oct.] Omn. sanct.) János erdélyi alvajda bizonyítja, hogy Farago-i Fodor (d) János fia: Balázs felperes, korábbi idézőlevele értelmében november 8-án (in oct. Omn. sanct.) megjelent előtte, és kijelentette, hogy bár hosszú idő óta perelte Pokatelke-i Eles/Elees (d) Jánost a Torda vármegyei Almastelek nevű föld vagy birtok miatt, most fogott bírák útján egyezségre lépett vele. Ennek értelmében Elees (d) János megtarthatja magának Almastelek negyedét és egy ekealja földet (quarta pars ipsius possessionis Almastelek cum terra ad unum aratrum sufficiente), melyek érvényes oklevelek szerint őt illetik, a birtok háromnegyede viszont János fia: Balázsnak és utódainak marad. Mindkét félnek jogában áll a saját részét vajdai emberrel, az erdélyi káptalan tanúbizonyságának jelenlétében, elhatároltatni a másikétól.

Eredeti, hártyán, hátlapján papírfelzetes befiiggesztett pecsét nyomával, Bánffy cs nemzetségi It (DF 260678). Az oklevél keltezéséből az octavarum szó feltehetően toliban maradt, hiszen az alvajda törvényszéke kezdőnapjáról már közelmúltként emlékezik meg (nunc proxime preterite). Vö. 787. sz. is. □ Közlés: DocRomHist C, XIII. 675-677 (román fordításban is).

789. 1369. november 18. (in oct. Martini conf.) A Clusmonustra-i Szűz Mária-mo- nostor konventje János erdélyi alvajdához. 1369. szeptember 22-i kérésére (764. sz.) Imre fia: János alvajdai kiküldött október 20-án (XXII. d. Mich, arch.), Imre frater pap (presbiter) tanúbizonyság jelenlétében, Fratha birtokot az erdélyi káptalan privilégiuma szerint körülhatárolta, majd ellentmondás nélkül Gál fia: Andrásnak, László fia: Györgynek és Beke fia: Imrének iktatta. — A határ leírása: Primo enim incipiendo a plaga occidentali, in uno magno monte Arankuthege vocato supra duas silvas Agaserdeu et Berekenyes vocatas duas metas antiquas reperissent, quarum unam renovassent. Deinde descendendo in eisdem silvis unam metam cursualem erexissent. Abhinc ad eandem plagam orientalem in quadam valle imam metam cursualem subfodissent. Deinde ascendendo ad unum