Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
1368. június 23.-július 11. 283 reskedőitől országában szedni szokott harmincadvámot azért, hogy a Brassouia város és vidéke kereskedői is hasonló vámmentességet élvezzenek Demeter országában. — A pecsét alatt'. [Relatio Georgii Zud]or, [cubicujlarii. — Hátlapján, XV. századi kéz írásával: Privilegium ut mercatores domini Tartarorum libere, sine datione tricesime possint in Brassó transire, et e converso ut Brassovienses etc. Eredeti, hártyán, a szöveg alatt befiiggesztett titkospecséttel, melynek körirata: +S SEC[R LO]DOVICI REG, Brassó v lt, Privilegia, nr. 6 (DF 246810). □ Közlés: Marienburg: Geschichte 188-189. — CDHung IX/4. 129. — Transilvania 5/1872. 44 (Moldovanu, $t., június 24-i hibás keltezéssel). — Hurmuzaki 1/2. 144. — Ub II. 315. — DocRomHist D, I. 90. — DocRomHist C, XIII. 522-523 (mindkettő román fordításban is). 704. 1368. június 23. (in vig. [Nat.] Ioh. bapt.) Brassó város tanácsosainak, polgárainak és lakóinak közössége Bathfalua-i Jakob comes kérésére megerősíti Bathfalua-i telkének és malmának [I.] Károly és [I.] Lajos királyok által adományozott adómentességét, melyet eddig ő és elődei is háborítatlanul élveztek, most azonban a panaszos Bathfalua-i házát ellenségei felgyújtották, és ottani javai e két kiváltságlevéllel együtt elpusztultak. (K. A.) Eredeti, hártyán, filggőpecséttel, melynek körirata: S CIVIVM E[T PROVINCIALIVM DE BRASCHjO, Botfalu község It (DF 290678). □ Közlés: Zimmermann: Herausgabe 13-14. — Zimmermann: Texte 4. — Ub II. 316. — DocRomHist C, XIII. 523-524 (román fordításban is). 705. [1368.] június 28. (apud Montemflasconem, Balneoregensis diocesis, III. Kai. Iulii, an. VI.) [V.] Orbán pápa Demeter szerémi (Sirmiensis) püspököt áthelyezi az erdélyi püspöki székbe, mely Domokos püspöknek a pápai kúrián (extra Romanam curiam) kívül bekövetkezett halálával ürült meg, és melynek betöltési jogát már előzőleg magának tartotta fenn. Döntéséről értesíti az erdélyi káptalant, az erdélyi egyházmegye papságát (clerus) és népét, továbbá a kalocsai (Colocensi) érseket. (K. A.) Eredeti, regisztrumbejegyzés, Vatikáni lt, RegAven, vol. 166, föl. 168r_v (DF 289835). □ Közlés: Temesváry 182-183. [?] 706. 1368. július 11. (Zolii, f. III. a. Margarete virg.) [I.] Lajos király Miklós erdélyi vajdához. Az erdélyrészi nemességnek Reöd-i Cheh (d) László és Botus János által előadott kérésére megparancsolja, hogy a Wasarhel-i nemeseknek, azaz Gyurev, Jakab, János, Miklós és Kemyn fiainak adja vissza a tőlük elvett Wasarhel birtokot és az ottani vámot, melyeket azután foglalt le, hogy az erdélyrészi látogatása során hozott rendeletét, miszerint a vámbirtokos nemesek a vajda által számukra királyi parancsra tartandó legközelebbi közgyűlésén kötelesek bemutatni vámjaikra vonatkozó okleveleiket, a nevezettek nem tudták teljesíteni. — A pecsét alatt: Per dominum Ladislaum ducem Oppuliae et palatinum. (K. A.) Eredetije állítólag egykor a Kemény cs lt-ban volt. — XIX. századi másolata Kemény József kéziratos oklevél- gyűjteményében (DiplSuppl II. 97-98). Szokatlanabb nyelvezete miatt az oklevél, eredetijének előkerüléséig, a kétes hitelűek közé sorolandó, noha kelethelye beleillik I. Lajos király itineráriumába (Engel: Királyitineráriumok 35), és a szövegben említettek ekkoriban élt valós személyek (CDTrans III. 809, 1009. sz.). □ Közlés: Schuller: Umrisse II. 191-192 (részlet). — DocRomHist C, XIII. 530-531 (román fordításban is).
