Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
278 1368. június 10. kijelentette, hogy Anich asszony Péter magister nagyapjának: Lászlónak nővére lévén, hajlandók leánynegyedét kiadni, és Miklós vajda megállapította, hogy Anich nemtelen és birtoktalan emberhez: Radas-i Michaelhez [!] ment feleségül, a szolgabírákkal és esküdt ülnökökkel együtt úgy döntött, hogy Anich asszony leánynegyedéből a felperes jussát ne pénzzel fizessék ki, hanem birtokban adják ki. György fia: Péter nagyapjának: Lászlónak Zenthywan, Hondorf, Goganfolwa/Goganfalwa, Kund és Ebesfolwa/Ebesfalwa birtokbeli jussait tehát osszák négy egyenlő részre az erdélyi káptalan tanúbizonyságának jelenlétében, és az egyik pontosan körülhatárolt negyedet, lehetőleg egy helyen és egy darabban, Anich asszony leánynegyedeként iktassák Margit asszony javára. Minderről a káptalan szeptember 15-re (ad oct. Nat. virg.) tegyen neki jelentést. Tartalmi ái Szécsényi Frank erdélyi vajda 1395. január 7-i oklevelében, DL 8008 és Thorotzkay cs It (DF 257869). □ Közlés: Ub III. 112-114. — DocRomHist C, XIII. 492-494 (román fordításban is). □ Regeszta: ThLt 13. sz. — Bónis: Szentszéki regeszták 1331. sz. (tévesen június 2-ra keltezve). 693. 1368. június 10. (in Torda, VII. d. oct. Penth.) Miklós erdélyi vajda és Zonuk-i ispán ítéletlevele. Az erdélyrészi nemesek közössége és minden rendű-rangú lakója számára június 4-én (in oct. Penth.) Torda-n kezdett közgyűlésén Péter erdélyi alvajda perhalasztólevele szerint Doboka-i János fia: László lovagnak (miles) a Kulusmunustra-i konvent 1368. április 1-jei levelébe (675. sz.) foglalt keresetével szemben Korpad-i Mi- hályné: Ilona asszonynak, Dengeleg-i Mihály leányának és Inokhaza-i János nővérének képviseletében, a konvent ügyvédvalló levele alapján, Illés fia: László azzal indokolta az ellentmondást Inokhaza iktatásának, hogy megbízójának onnan leánynegyed jár, Inokhaza-i Illés fia: Mihály és János fiai: Illés és János viszont arra hivatkoztak, hogy bár ők bizonyos idő óta kikiáltói szolgálatot teljesítenek, de elődeik Szt. István királytól fogva nemesek módjára éltek a birtokon (quod licet ipsi servitia proclamatoria quibusdam temporibus exercuerint, tamen ipsi ad modum virorum nobilium in eadem possessione a tempore sanctissimi Stephani primi regis Hungarorum et apostoli pacifice ab avo et protavo perstitissent). Ekkor Doboka-i László [I.] Lajos király 1368. április 28-i parancsát felmutatva (683. sz.) a hét vármegye nemesei közösségének, szolgabíráinak és esküdt ülnökeinek kihallgatását kérte. Miután ezek eskü alatt azt vallották, hogy az alperesek emberemlékezet óta mindig kikiáltói szolgálat feltételével éltek Inokhaza/Inakhaza-n, de István vajda, azaz Miklós mostani vajda apja, az erdélyrészi nemesek kérésére a szolgálat alól felmentette őket (semper sub proclamatoria et pristaldina conditione ibidem in dicta Inokhaza perstitissent, sed hoc verum esset, quod a tempore quondam domini Stephani woyuode, patris nostri, predicta servitia eorum non exercuissent, quia ipse dominus Stephanus woyuoda ad petitionem nobilium partis Transsilvane tempore suo eadem servitia eisdem ennuendo et remittendo relaxasset) Miklós vajda Inokhaza-t Doboka-i László magistemek ítéli oda. Eredeti, vízfoltos hártyán, nagy függőpecséttel, melynek körirata: +S NICOLAI VOYVODE TRANSILVANI ET COMITIS DE ZONVK, ENMLt, Törzsgyüjtemény (DF 253663). □ Közlés: DocRomHist C, XIII. 495-500 (román fordításban is). □ Regeszta: EMOkl 134. sz. (tévesen július 10-re keltezve).
