Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
1367. augusztus 29.-. szeptember 12. 257 627. 1367. augusztus 29. (in Sancto Emerico, in Decoll. Ioh. bapt.) Péter erdélyi al- vajda az erdélyi káptalanhoz. Tartson vizsgálatot Ottó Clusmonostra-i apát ama panaszára, hogy Gerew fia: Gerev Zamartelke-i román (Olachi) jobbágyai: Surb fiai: Petru és Mi- hai, valamint Juanka fia: Gheorghe juhaikkal engedély nélkül rámentek az ő Bachy nevű birtokának földjeire, felégették az ottani Auas erdőt, és ezzel 50 márka kárt okoztak neki, amint ezt az alvajda szentimrei (de Sancto Emerico) officialisai is tudják. Jóllehet az apát a jobbágyokat és 300 juhukat azzal a feltétellel adta vissza Gerev kezességére, hogy május 1-jén (in oct. Georgii mart.) az alvajda és az ország nemesei döntsék el, hogy az eset az apát vagy Gerev/Gerew bírói hatósága alá tartozik-e, most miután az alvajda az apát javára döntött, Gerev nem hajlandó embereit és juhaikat bíróság elé állítani, sőt azok, Gerev engedélyével, az apát és jobbágyainak nyolc lovát és két ökrét is ellopták, melyek közül négy lovat ugyan visszaszolgáltattak, de ezek közül a két jobbikat újból ellopták. — Kijelölt alvajdai emberek: Machkas-i Joseph fia: Miklós, Machkas-i Darabas (d) Mihály, Zuchak-i Batur (d) András. Belefoglalva az erdélyi káptalan 1367. szeptember 15-i jelentésébe (633. sz.), DL 28083. □ Közlés: DocVal 210-211. — DocRomHist C, XIII. 422^123 (román fordításban is). □ Regeszta: DocVal 210. 628.1367. szeptember 9. (in Giosgeur, d. crast. Nat. virg.) [I.] Lajos király Miklós erdélyi vajdához vagy Péter erdélyi alvajdához. Minthogy az egy részről Enech [!] fia: János fiai: Wos (dicti) Miklós, Deseu, Tamás, Achel János és Veres (Rufus) Péter, másrészről Wos (d) László között az általa emlékezete szerint János fentebb felsorolt fiainak adományozott Mohai birtok miatt folyó és október 6-ra (in oct. Mich, arch.) kitűzött perben báróival együtt személyesen kíván ítélkezni, az ügyet jelenlegi állapotában, bírságolás nélkül halasszák el az erdélyi részekbe való meneteléig. —A pecsét alatt Relatio David [...]. Eredeti, papíron, a szöveg alatt beftiggesztett gyűrűspecséttel, hátlapján Huszti András kézírásával regeszta és levéltári jelzet, Wass cs It (DF 252779). Megjegyzendő, hogy Vas Tamást 1363. április 9-én, Acél Jánost pedig 1366. augusztus 8-án már néhaiként említették (193. és 520. sz.). □ Közlés: DocRomHist C, XIII. 423—424 (román fordításban is). □ Regeszta: WassLt 147. sz. 629. 1367. szeptember 12. (dóm. a. Nat. virg.) A Clusmonostra-i Szűz Mária-monos- tor konventje Péter erdélyi alvajdához. 1367. augusztus 26-i kérésére (625. sz.) Zaas (d) János alvajdai ember és Imre fráter pap konventi kiküldött lefolytatta a vizsgálatot, és igaznak találta az erdélyi káptalan ama panaszát, hogy az Egrus-i apát Munera-i hospesei fegyveres kézzel megakadályozták a határjárást, a szénát erőszakosan lekaszálták és a Chergeud-i jobbágyokat halálos fenyegetésekkel illetik. Amikor a Fehér vármegyei (provincia Albensis) ispán és szolgabírák emberei megkérdezték az erőszakoskodókat, hogy a hatáijeleket miért rombolták le, és a szénát miért vitték el, ezek azt felelték, hogy a vitás terület haszna a tilalmazás ellenére őket illeti, és ha tízszer is állítanak új hatáijeleket, ők mindig lerombolják azokat. — Hátlapján, azonos kéz írásával: Nobili viro et honesto Petro viceuoyuode Transsiluano, pro honorabili capitulo Albensi, contra dominum abbatem de Eggrus et universos populos de Munera, inquisitoria et prohibitoria. Eredeti, papíron, zárópecsét töredékével, DL 30395. □ Közlés: Ub II. 302-303. — DocRomHist C, XIII. 424- 426 (román fordításban is).
