Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
1366.-1367. január 2. 233 564. 1366. Oklevél annak a pernek az elhalasztásáról, amelynek tárgya az, hogy János és László fiai-e Veres Tamásnak. (Prorogationales cause assumptionem, ubi panditer Tornám Rufum habuisse filios Iohannem et Ladislaum.) (K. A.) Elveszett oklevél, melynek 18. századi regesztája megtalálható a Wass cs lt-ban, nr. 5230, föl. 3'. □ Regeszta: WassLt 143/2. sz. 565. [1366?.] [I. Lajos király?] rendelkezése, miszerint a sebesi kerületben csak a katolikus hitet követőknek lehessenek birtokaik nemesi vagy kenézi jogon (ut in tota provincia seu toto districtu de Sebes nullus alter, nisi vere catholicus et fidem, quam Romana tenet et profitetur ecclesia, fideliter colens, possessiones aliquas sub titulo nobilitatis aut sub titulo keneziali tenere posset et conservare). (K. A.) Tartalmi említés Zsigmond király 1428. december 2-i oklevelében, amely Mátyás király 1478. július 26-i oklevelében maradt fenn, gyöngyösi szalvatoriánus rendtartomány iratai (DF 275475). A keltezés indoklását 1. DocVal 207—208. □ Közlés: LegEccl III. 405. □ Regeszta: DocVal 207-208. — DocRomHist C, XIII. 2. *1366 körül László erdélyi vajda és Miklós székely ispán levele Radnai Jakushoz (Transilvania 4/1871. 287) valójában [1382-1385], január 25-én kelt. 566. 1367. január 2. (IV. Non. Ianuarii, an. XXVI.) [I.] Lajos király Dyznoyo-i Péter fia: János és testvére (fr. u): Miklós kérésére megerősítve átírja az erdélyi (AlbTr) káptalan 1366. november 24-i pátens oklevelét (551. sz.) a Ffeketevyz és Waraliafalu nevű birtokukat Ladislau havasalföldi vajda (vaiuoda noster Transalpinus) földjeitől elválasztó határvonalról. — Az oklevél László Wesprim-i püspök, királynéi kancellár és királyi al- kancellár keze által kelt. — Méltóságsor. A jelenleg betöltetlen esztergomi (Strigoni- ensis) érsekségre igényelt (postulatus) Tamás kalocsai (Colocensis) érsek és a kalocsai érsekségre igényelt Domokos Chanad-i püspök, Wglin spalatói (Spalatensis), Miklós zárai (Jadrensis), Illés raguzai (Ragusiensis) érsek; Demeter Warad-i, Domokos erdélyi, Kálmán győri (Jauriensis), István Zagrab-i, Mihály egri (Agriensis), Vilmos pécsi (Quinque- ecclesiensis) püspök, kápolnaispán, királyi titkos kancellár, János Vac-i, Péter boszniai (Boznensis), István fráter nyitrai (Nitriensis), Demeter szerémi (Sirmiensis), Miklós knini (Tininiensis), Demeter nonai (Nonensis), Miklós traui (Traguriensis), István lesinai (Ffa- rensis), Bálint makarskai (Macarensis), Máté sebenicói (Sibinicensis), Mihály scardonai (Scardonensis) és Portiua zenggi (Senniensis) püspök, a korbáviai (Corbauiensis) püspöki szék betöltetlen; Konth Miklós nádor, Dénes erdélyi vajda, Bubeek István comes országbíró, János tárnokmester, Sceech Miklós egész Szlavónia, Konya Dalmácia és Horvátország bánja, Miklós Machov-i bán, Zudar Péter pohámokmester, Lizko-i Pál étekfogómester, János ajtónállómester, Imre lovászmester, László magister Poson-i ispán. — A hártya alsó szélén: Perlecta et correcta. — Hátlapján: Regestrata. — Hátlapján, XV. századi kéz írásával. Dir Brif gehoert of den Hatért czvm Svarczwazer. Eredeti, hártyán, íuggőpecsét töredékével, DL 5505. D Közlés: Ub II. 278-279. — DocRomHist C, XIII. 297- 299 (román fordításban is). □ Regeszta: CDHung XI. 475. — Transilvania 4/1871. 288 (Moldovanu, §t.).
