Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
1366. július 3.-július 5. 209 véreit, valamint István országbírót és Miklós dalmát-horvát bánt, hogy [I.] Lajos király mellett, miként eddig, ezután is a görögöknek a római egyházba való visszatérítésén és a törökök kiűzésén (pro reductione Grecorum ad sancrosante Romane ecclesie unitatem et pro exterminatione Turchorum) munkálkodjanak. (K. A.) Eredeti, regisztrumbejegyzés, Vatikáni It, RegVat, vol. 248, föl. 120v—121'. □ Közlés: Theiner: MonHung II. 76. — Hurmuzaki 1/2. 123. □ Regeszta: Täutu: Fontes XI. 179. — DocRomHist C, XIII. 167. 495. 1366. július 3. (in Alba Gyule, f. [VI.] p. Petri et Pauli ap.) [I.] Lajos király bizonyítja, hogy János prépost és az erdélyi fehérvári (AlbTr) káptalan kérésére kiküldött személyi káplánja (capellanum nostrum specialem): Péter, a Wesprim-i várban lévő Min- denszentek-egyház prépostja, július 1-jén (f. IV. p. Petri et Pauli ap.) Waradia-n a király szavával eltiltotta Péter alvajdát a Waradia határán, a Maroson lévő (super fluvio Morusii) révük (portus) jövedelme felének és földjeiknek további erőszakos használatától és az alvajda kompjának az egyház földjére való áthelyezésétől (a ductione navis). —A pecsét alatt Relatio Iohannis prepositi [Transsilvjani [?]. Eredeti, papíron, a szöveg alatt befuggesztett titkospecsét töredékével, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277368). A keltezésben a feria után csak s olvasható, ami legvalószínűbben sextá-ra egészítendő ki, mert ebben az évben Szt. Péter és Pál apostolok ünnepe hétfőre (feria secunda) esett. □ Közlés: Szeredai: Notitia 53-54. — CDHung IX/3. 547-548 (mindkettő hiányosan). — DocRomHist C, XIII. 174-175 (román fordításban is, július 6-i hibás keltezéssel). □ Regeszta: ErdKLt 172. sz. 496. 1366. július 5. (V. d. oct. Nat. Ioh. bapt.) A Clusmunustra-i Szűz Mária-monostor konventje Dénes erdélyi vajdához és Zonuk-i ispánhoz. 1366. május 24-i kérésére (468. sz.) július 1-jén (in oct. Nat. Ioh. bapt.) a felperes Torda város részéről Pethlend-i András vajdai és János frater pap hiteleshelyi, az alperes Drag-i Jakab és Miklós magisterek részéről pedig Chamafaya-i Tóth (d) János vajdai és Miklós fráter pap hiteleshelyi küldött jelenlétében előbb a tordai bírák, polgárok és hospesek mutatták ki a városuk és Ohtun birtok közötti új határjeleket, amelyeket akkor emeltek, amikor [I.] Lajos király személyesen járt Torda-n, de ezekről Jakab és János magisterek, Drag-i nemesek azt állították, hogy tudtuk nélkül valók. Mivel a tordaiak tiltakoztak az ellen, hogy a vitás területet a király tudta nélkül megbecsüljék, a feleket október 6-ra (ad oct. Mich.) a vajda elé idézték. — A Drag-i nemesek szerinti határ leírása: Primo ad quandam terram seu locum accessissent Sospatak vocatam, ubi tres novas metas terreas reperissent, quas iamdicti iudices, cives et hospites Tordenses inter ipsam civitatem et Twr, possessionem Iohannis de eadem, ut premittitur, cum idem dominus rex in ipsa civitate fuisset, erectas reperissent. Deinde ad alium locum accessissent similiter Sospatak, quam ipsa civitas nominat terram regis pertinentem ad eandem civitatem Tordensem. Postremo autem venissent ad locum, qui dicitur Burzuskuth. Abhinc procedendo ad collem unius Berch supra ascendendo ad caput ipsius Sospatak, ubi unam antiquam metam reperissent, quam videlicet nobiles de Reud inter possessionem ipsorum Sehter et possessionem Iohannis de Twr, Chan vocatam erexissent, circa quam predicti iudices, cives et hospites Tordenses pro se ipsis unam novam metam, similiter magistri Iacobus et Nicolaus nobiles de Drag aliam novam metam ex voluntate ambarum partium renovassent. Postremo autem
