Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
202 1366. június 11. [tesvéreik:] János és Miklós, valamint Domokos fia: László Iklod-i nemesek ellene mondottak, amiért őket július 1-jére (ad oct. Nat. Ioh. bapt.) a vajda színe elé megidézte. Tartalmi ái Járai Péter erdélyi alvajda 1366. november 25-i oklevelében (552. sz.), Teleki cs mvhelyi lt: DL 73718. A keltezés feloldásánál az idézés időpontja miatt kellett az általában szokásos január 17-i Szt. Antal-nap helyett a június 13-i ünnepre gondolni. 483. 1366. június 11. (in oct. Corp. Chr.) A Clusmunustra-i Szűz Mária-kolostor kon- ventje [I.] Lajos királyhoz. 1366. június 3-i parancsára (476. sz.) Péter, a Wesprim-i Min- denszentek-egyház prépostja, királyi specialis káplán és János frater pap június 9-én (f. III. a. oct. Corp. Chr.) a Bunchida és Zekakna között vitás föld és ligetek határát a következőképpen jelölte ki: Item prima meta incipit in monte Cepegew a parte plage orientali, ubi et in quo loco serenissimus princeps dominus rex personaliter cum suis fidelibus baronibus stetit, in quo propria manu sua per inditionem monstravit metas, quam nominant Kyralhatara unam novam metam erexissent, qua videlicet meta respicit et tendit versus metam magistrorum filiorum Bubek quasi versus plagam orientalem. Secundam autem metam erexissent in quodam monticulo versus plagam aquilonem, quod dicitur Lukurem. Item tertiam metam terream prope in eodem monticulo, quod vocatur Zongyresberch. Exinde procedendo in kakumine [!] montium Chypkes prope magnam viam, que vocatur Sohtusnogwth, a parte plage meridionali quartam metam erexissent. Postmodum prope eandem viam in vertice alterius montis similiter Chipkes versus aquilonem quintam metam apposuissent. Tandem in latere eiusdem montis gradiendo venissent ad superiorem partem nemomm infra declinando Nogwanye, ubi tendit versus occasum, sextam metam apposuissent, et deinde procedendo paululum tres metas terreas, videlicet septimam, octavam et nonam, a parte plage meridionali in superiori parte eiusdem nemoris tendendo versus plagam orientalem apposuissent. Decimam vero metam fodissent in fine predicte nemoris Nogwanye et in fronte monticuli qua respicit ad plagam orientalem, inde descendendo ad inferiorem partem dicte nemoris et in fine eiusdem in uno colle parvo, ubi undecimam metam fodissent, que scilicet tendit ad occasum et respicit per quandam vallem ad aliud nemus Kyswanye vocatum. Deinde ascendendo in montem in superiori parte eiusdem nemoris ubi duodecimam metam erexissent. Tredecimam vero metam in superiori parte iamdicte nemoris apposuissent. Abhinc vero declinando gradatim in cervice collis versus plagam orientalem recte in fine eiusdem nemoris quartamdecimam metam apposuissent, in qua videlicet arbor querkus fixus pro signo staret. Demum abhinc egrediendo paululum ex inferiori parte predicti nemoris Kyswanye tendendo ad occasum post invicem duas novas metas, scilicet quindecimam et sedecimam erexissent. Tandem sedecimam [!] et ultimam metam paulominus ascendendo magis versus plagam occidentalem erigissent in quodam monte pro parte radio solis, qua tendit et respicit ad quendam acutum monticulum, ubi nominatur Chuchalheg, ubi separat et distingit mete Sciluas, et ibi finiuntur et terminantur mete inter Bunchida et predicta Zekakna. — Hátlapján, XV. századi kéz írásával. Littera metalis super possessione Bonchhyda. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, DL 28743. □ Közlés: Ub II. 250—252. — DocRomHist C, XIII. 145-147 (román fordításban is).
