Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
194 1366. május 15-május 16. 20 arany Ft-tal, hanem becsértékén fogja visszaszerezni. Ezért Bakou felperes részéről Batyzhaza-i Imre fia: János, Forrou-i Péter és Gumbuch-i Buncha fia: István, az alperes Walter fia: Illés részéről pedig Chekelaka-i Mihály fia: János és Chekelaka-i Péter fia: János az erdélyi (AlbTr) káptalan tanúbizonyságának jelenlétében július 1-jén (in oct. Nat. Ioh.) királyi mértékkel mélje fel vagy szemre értékelje fel néhai Jakab fia: Márton Chuch-i birtokrészét és az eredményt jelentse július 8-ig (VIII. d. oct. Nat. Ioh.) Péter alvajdának Szentimrére (ad Sanctum Emericum). Egyben tűzzön ki határnapot, amikor Bakou a kérdéses birtokrészt kiválthatja Illéstől, aki viszont addig az időpontig zavartalanul használhatja a neki elzálogosított birtokfelet. Eredeti, papíron, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, DL 37458. 459. 1366. május 15. (Torde, XII. d. f. II. p. Phil, et Iac. ap.) Dénes erdélyi vajda és Zonuk-i ispán bizonyítja, hogy amikor az erdélyrészi nemesek, székelyek, szászok és minden rendű-rangú ember számára Torda-n május 4-én (f. II. p. Phil, et Iac. ap.) kezdett közgyűlésén Furou/Forrou-i Woltyr fia: Illés felesége: Klára és Gese-i Chyurke (d) István fia: Lukács felesége: Katalin — akik néhai Chuch-i Jakabnak a leányai - apjuknak Chuch birtokbeli részéből, mely fiútestvérük: Jakab fia: Mártonnak halálával apjuk unoka- testvérére (fi. p): Chuch-i Bakou-ra szállott, a leánynegyedet követelték, Bakou kijelentette, hogy Katalinnak, mivel férje birtoktalan ember, kész a leánynegyedet földben és lehetőleg egy darabban kiadni, Klárának azonban, akinek a férje birtokos nemes, csak a becsértéket adja ki. Minthogy a feleknek nem volt ellenvetése, az erdélyi fehérvári (AlbTr) káptalan küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében Chuch birtokot július 1- jén (in oct. Nat. Ioh. bapt.) osszák fel, Katalint iktassák be a negyedrész felébe, a másik fél becsértékét pedig július 8-ig (VIII. d. oct. Nat. Ioh. bapt.) jelentsék Péter alvajdának Szentimrére (ad Sanctum Emericum). — Kijelölt vajdai emberek. Chekelaka-i Mihály fia: János, Chekelaka-i Péter fia: János, a felperesek részére; Batyzhaza-i Imre fia: János, Furrou-i Péter, Gumbuch-i Buncha fia: István, az alperes részére. Eredeti, papíron, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, DL 29165. □ Közlés: DocRomHist C, XIII. 96-98 (román fordításban is). 460. 1366. május 16. (in Torda, sab. p. Ascens. dom.) [I.] Lajos király bizonyítja, hogy a nemesek és nemtelenek összessége számára Torda-n tartott közgyűlésén az Azyoag nevű Fehér vármegyei (in cttu Albensi partium Transsilvanarum) birtok miatt egyrészről Gereu fia: László és felesége: Katalin, néhai Hydegwyz-i Ders magister leánya, másrészről Ders Klára nevű unokája és ennek félje: Aluinch-i Nikolaus comes fia: Johann közötti perben a közgyűlésen résztvevő főpapok és bárók egyetértésével Azyoag háromnegyed részét, azzal a joggal együtt, hogy nyájait a nevezett László Bollyan nevű birtokán lévő folyóban itathassa és ott legeltethesse, Klára asszonynak és gyermekeinek, egynegyedét pedig leánynegyed címén Katalin asszonynak és férjének, valamint gyermekeinek ítélte oda. Erről később nagyobb pecsétje alatt privilégiumot is kiálíttat. Ái I. Lajos király 1367. január 2-i oklevelében (567. sz.), Teleki cs mvhelyi lt: DL 73724. □ Közlés: TelOkl I. 143-144. — Lib II. 242. — DocRomHist C, XIII. 99-100 (román fordításban is).
