Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
1366. március 29. 179 november 18-ra (ad oct. Martini conf.), végül [1365.] január 13-ra (ad oct. Epiph. dóm.) halasztottak. Az alperesek ekkor azért nem mutathatták be okleveleiket, mert a király főellenségei elleni szolgálatban (in servitio regali contra emulos seu capitales inimicos) voltak távol, és ezért az ügyet [1365.] május 1-jére (ad oct. Georgii mart.), majd a királyi hadjárat miatt a hadoszlás 15. napjára [október 20.], innen november 18-ra (ad oct. Martini conf.), illetve mindkét fél beleegyezésével [1366.] febmár 9-re (ad oct. Purif. virg.), végül, kiegyezés céljából március 18-ra (ad oct. Med. quadrag.) halasztották. Ekkor a vitás földdarab határjeleit bírói engedélyével és fogott bírák segítségével az alábbi módon állapították meg: A meta, ubi mete possessionis Zalathna cum nobilibus Iwanffolwa terminantur, in fine versus meridiem, de monte descendendo, est una meta terrea posita, ubi incipit tenere metas cum villa Vecherd, que est predictorum filiorum Henyngi de Senk. Transit per unum pratum arundinosum modice [?] tendendo versus villam Zalathna predictomm dominorum de capitulo, ubi saliens rivulum Zalathnapataka videlicet qui fluit de ipsa villa Zalathna, in quodam parvo quasi monticulo est una meta terrea denuo erecta, ubi directe per modicum transiens versus eandem plagam, inter prata arundinosa et sulcusa unam metam terream subfoderunt. Deinde transeundo directe versus meridiem iuxta quendam rivulum Tamaspa[ta]ka vocatum, qui descendit in una valle, est una meta terrea posita. Abhinc tendendo circa eundem rivulum per magnum spatium, semper versus meridiem, ipse rivulus pro meta habetur, ita quod a parte meridionali separat possessioni Wecherd, a parte vero occidentali, possessioni Zalathna vocate, dictorum dominorum de capitulo, ubi, multum transeundo circa eundem rivulum est una meta terrea, ibique terminantur mete cum filiis Heningi prenotatis. Deinde flectitur versus septentrionem, ascendendo ad unum montem, in cuius cacumine est una meta terrea posita, et a parte possessionis Zalathna predicte, ipsis dominis de capitulo, a parte vero possessionis Vecherd vocate, eisdem comitibus Henyngo et Nicolao, filiis Henyngi de Senk relinquissent. A felek háromszori megkérdezésre egyaránt kijelentették, hogy egyezségüket állandónak s véglegesnek tekintik. Ái János Zsigmond választott király 1568. április 18-i oklevelében, Teleki cs mvhelyi lt: DL 73712. — Egyszerű másolat, 1346. évi hibás keltezéssel, a XVI. század közepéről, papíron, DL 30377. Megjegyzendő, hogy 1365-ben a hadoszlás október 6-ra volt meghirdetve - vő. 393-394. sz. □ Közlés: TelOkl I. 140-143. — Ub II. 231-234. — DocRomHist C, XIII. 32-35 (román fordításban is). □ Regeszta: AOkl XXX. 263. sz. (1346. április 5-i keltezéssel). 417. 1366. március 29. (in Wyssegrad, in Ramispalmarum) [1.] Lajos király, megszánva a fiú örökös nélkül elhalt Zenthmiclos-i László Ilona, Margit, Katalin és Erzsébet nevű leányainak árvaságát, az anyakirályné közbenjárására fiúsítja őket apjuknak az erdély- részi Fehér vármegyében (in cttu Albensi partis Transsilvane) lévő Zenthmiclos, valamint Zaahthelke/Zahthelke nevű birtokában és bárhol fekvő egyéb részbirtokában. Ái az erdélyi káptalan 1418. május 13-i oklevelében, Toldalagi cs lt (DF 257481). □ Közlés: DocRomHist C, XIII. 36-37 (román fordításban is). □ Regeszta: Sz 21/1887. Pótfüzet, 77 (Szabó K.). — Turul 41/1927. 85 (26. sz., Holub J.).
