Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)

Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)

1366. február 21. 175 stemek, egy harmadikat pedig Deseu fia: László magistemek iktasson. Mindezekről az erdélyi káptalan [1366.] július 1-jére (ad oct. Nat. Ioh. bapt.) tegyen neki jelentést, hogy a vár és az építkezések értékének ismeretében hozhasson ítéletet az osztályos perben. — Hátlapján, azonos kéz írásával: Pro magistris Thoma et Stephano filiis Thome de Regun contra magistros Dionisium filium quondam Stephani báni et Ladiaslaum filium Deseu de Lusunch, super facto estimationis castri Menteu et divisionis quarundam possessionum interius insertarum, per homines nostros, presentibus testimoniis capituli ecclesie Transsiluane, in quindenis festi Passce domini flende, et ad octavas festi Nativitatis beati Iohannis baptiste, ad iudicem. Eredeti, hártyán, zárópecsét nyomával, Bánffy cs nemzetségi lt (DF 260656). □ Közlés: BánfOkl I. 259-268. — DocRomHist C, XIII. 13-20 (román fordításban is). 409. 1366. február 21. (Bude, XL. d. oct. Epiph. dóm.) Dénes erdélyi vajda és Zonuk-i ispán ítéletlevele. Minthogy Lusunch-i néhai István bán fia: Dénesnek és Deseu fia: Lász­lónak a Zomus folyó melletti Wruzmezew birtokban való osztályuk érdekében unokatest­véreik (fr. p): Regun-i Dénes fia: Tamás fiai: István és Tamás magisterek elleni perében hozott korábbi döntésével január 13-ra (in oct. Epiph. dóm.) tűzte ki az oklevelek bemuta­tását (vö. 408. sz.), e napon, miután Dénes magister személyesen, Desew fia: László kép­viseletében pedig a budai (Budensis) káptalan ügyvédvalló levelével Chupur (d) István je­lent meg előtte, Tamás magistemek a Clusmunustra-i konvent levelével megbízott ügy­védje: Benedek fia: Lukács, valamint István magistemek Kont Miklós nádor oklevelével meghatalmazott képviselője: Boly-i László bemutatta az erdélyi káptalan 1325. augusztus 2-án kelt privilégiumát (CDTrans II. 529. sz.). Egyidejűleg azt is kifejtették, hogy Sy- misne-t vagy amint most hívják, Wruzmezew-t, valamint a Mylsid nevű hegy harmad­részét az alperes Tamás és István apja: Dénes fia: Tamás hét esztendővel azután kapta Apa fia: Jakab fiaitól: Jakabtól, Andrástól, Miklóstól, Jánostól, Apa-tói és Dénestől kárté­rítésként Idech várának és Regun-hoz tartozó egyéb birtokainak felperzseléséért, hogy előzőleg már összes birtokukon megosztozott a felperes Dénes magister apjával: István bánnal, illetve László magister apjával: Deseu magisterrel. Következésképpen e jószág­ból, mely az erdélyi káptalan 1348. szeptember 21-i okleveléből (CDTrans III. 481. sz.) megállapíthatóan Dénes fia: Tamás magister birtokába jutott, a felpereseket nem illeti ré­szesedés. A felperesek kérdésére azt is kijelentették az ügyvédek, hogy a Symesne-vel kapcsolatos megegyezés idején Dénes fia: Tamás magister testvérei: István bán és Deseu magister nem adott Apa fia: Jakab fiainak az Idech-i vár felégetését illetően menlevelet. Miután az erdélyi káptalan 1319. december 14-i osztályleveléből (CDTrans II. 342. sz.) kitetszően Regun és minden tartozéka már akkor Dénes fia: Tamás részébe jutott, ennek elpusztításáért Apa fia: Jakab fiaitól csak neki járt kártalanítás, ezért az ítélőszékén részt vevő bárókkal és nemesekkel együtt Symisne vagy másképp Wruzmezew birtokot Tamás fiainak: Tamásnak és Istvánnak ítéli, megállapítva, hogy a felperes Dénes magistemek és Lászlónak ahhoz nincsen jussa. Eredeti, hártyán, függőpecséttel, melynek körirata: + S DYONISY WOYVODE TRAN SILVANI ET COMITIS DE ZONVK, Bánffy cs nemzetségi lt (DF 260657). — Tartalmi ái I. Lajos király 1377. május 30-i oklevelében,

Next

/
Oldalképek
Tartalom