Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
158 1365. február 28—március 2. majdnem 700 román és magyar (Vngaris) embert vévén magukhoz, megrohanták Zem- peter nevű zálogbirtokukat, az ottani jobbágyokat és holmijukat áthurcolták Bebek fiainak birtokára, majd felgyújtva a falut majdnem teljesen elpusztították, 500 Ft kárt okozva nekik. Ezután [1365.] február 22-én (sab. nunc proxime preterito) Hydalmas-i lakóházaikra reámenve, feltörték ládáikat (scrinibus) és elvitték birtokleveleiket, valamint az ő és jobbágyaik minden ingóságát, azaz 250 ökröt, 200 tehenet, 700 disznót, 1500 juhot, 33 lovat és 560 [egyéb] állatot; az asszonyokat és a leányokat lemeztelenítették, három házat felégettek, a többit kifosztották, Miklós és András nevű famulusaikat pedig fogságba hurcolták. János magistert és László fia: Mihályt meg is ölték volna, ha idejében el nem menekülnek, de familiárisaik közül többeket súlyosan megsebesítettek. — Kijelölt alvajdai emberek: Nadas-i László fiai: István és László, Tiburch-i Veres (Rufus) János, Chama- faya-i Tot (d) János, Kechet-i Pál fia: Antal, Machkas-i Márton fiai: János és Lukács, Iklod-i Beke fia: László. — Hátlapján, azonos kéz írásával: Religiosis viris et honestis, conventui ecclesie beate Marie virginis de Clus, amicis suis, pro nobilibus de Doboka, inquisitoria. Eredeti, megcsonkult és vízfoltos papíron, zárópecsét nyomával, DL 27275. □ Közlés: DocVal 181-183. — DocRomHist C, XII. 402-404 (román fordításban is). 362. 1365. február 28. (in Kolus, f. VI. p. Cinerum) Henke (d) Mihály és Suuk-i Domokos fia: János, Kolus vármegye szolgabírái, kétszeres kártérítésben marasztalják el Ge- rew/Gerev fia: Lászlót és Alard fia: Lászlót, mert a bírságbehajtóktól, illetve az ispánok és szolgabírák embereitől hatalmaskodva elvettek 58 barmot, és ezeket a kitűzött időben, február 28-án nem szolgáltatták be bíróságuknak, és maguk sem jelentek meg előttük. — Hátlapján, azonos kéz írásával: Pro exactoribus birsagiorum, contra Ladislaum filium Gerew et Ladislaum filium Alard, ratione non statutionis minus duorum sexaginta pecorum, memorialis. Eredeti vagy annak fogalmazványa, nedvességtől rongált papíron, pecsételés nyoma nélkül, Teleki cs mvhelyi lt: DL 73709. □ Közlés: TelOkl I. 138—139. — DocRomHist C, XII. 405-406 (román fordításban is). 363. 1365. március 2. (in Invocavit) A Clusmonustra-i Szűz Mária-monostor konvent- je függőpecsétes privilégiummal bizonyítja, hogy Doboka-i Miklós fia: János fia: László magister lovag - fiúutód nélküli halála esetére - úgy végrendelkezik, hogy minden zálogos jószága; örökbirtokaiból Doboka északi, Derse nyugati, Losaad északi, Jenew-nek a Szt. Tamás-apostol tiszteletére emelt templom felőli negyedrésze; továbbá Doboka-i telke (fundus) és kúriája egyéb épületekkel, az általa épített toronnyal [?] és az ottani szőlőkkel együtt, a Mezes közelében fekvő Egregh birtokon őt illető vám és a Jeneu határán, a Wyzzomus folyón, a gát (obstaculum) felett épült háromkerekű malom fele; Moro és Buktelek birtokbeli részei; Magyarországon, Buda környékén a Zekeres, Wrs és Dyos között lévő Macho nevű egészbirtok, továbbá a Solnuk vármegyében fekvő Macho és Solmus, melyeket saját költségén szerzett vissza, végül pedig ménese és ezüstneműi (cum cyfys argenteys rebus) feleségére: Dorottyára, Dávid comes Clusuar-i polgár leányára, valamint Anna, Margit, Klára és Dorottya nevű leányaikra, illetve ezután születendő közös gyermekeikre szálljanak ama 1700 arany Ft fejében, mely összeget Dorottya asszony
