Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
146 1364. október 6-október 13. Bálint fia: Alard ellentmondott, amiért is őt a káptalan ellenében november 18-ra (ad oct. Martini conf.) az alvajda színe elé idézte. Tartalmi ái Járai Péter erdélyi alvajda 1367. október 6. után kelt oklevelében (636. sz.), DL 30686. A csonka és vízfoltos szöveg keltezésében a terminus post quem azon alapszik, hogy Hosszútelki Alard először 1364. augusztus 28-án mondott ellene Bűzd határjárásának, de ekkor más volt az alvajdai ember és az idézés szeptember 15-re szólt. Alard október 6-ig sem jelent meg az alvajda előtt, így az újabb határjárás elrendelésére feltehetően ezután került sor- vö. 317. sz. □ Regeszta: DocRomHist C, XII. 366. 330. [1364. október 6.-1365. május 1. között] A Warad-i káptalan [Dénes erdélyi vajdának és Zonuk-i ispánnak. 1364. október 6. után kelt] kérésére (328. sz.) Sandrin fia: Pál vajdai ember, Miklós karbeli pap (presbiter), a Szt. Demeter-oltár igazgatója (rector), káptalani tanúbizonyság jelenlétében, Doboka-i Miklós fia: Miklóst és László fiait a vidék három vásárán történő közhírré tétel útján [1365.] május 1-jére (ad oct. Georgii mart.) Jakch magister ellenében megidézte, hogy bemutassák a Szt. Margit-monostorra vonatkozó okleveleiket, fizessék ki a reájuk kirótt bírságokat, és végítéletet nyerjenek ügyükben. Tartalmi ái Lackfi Dénes erdélyi vajda 1365. május 24-i oklevelében (374. sz.), DL 41634 és Kemény József gyűjteménye (DF 253456). □ Közlés: DocRomHist C, XII. 458, 465 (román fordításban is, hibákkal). 331. 1364. október 13. (in Sancto Emerico, VIII. d. oct. Mich, arch.) Péter erdélyi alvajda ítéletlevele. Dénes erdélyi vajda és Zolnok-i ispán által [1363.] november 8-ra (f. IV. a. Martini conf.) Thorda-ra hirdetett közgyűlésen Buda-i György előadta Wos (d) Miklós fiai: István és Pál ellenében, hogy a rokonai: Mannus és fia: Jakab, valamint testvére: Bertalan által Wos (d) Miklósnak elzálogosított Dyos (Clus vm) birtok (vö. CDTrans III. 687. sz.) visszaváltására neki osztályos atyafiság és tőszomszédság címén (ratione linee generationis divisionalis ac ratione propinquiorum vicinitatis et commetane- itatis) mindenki másnál több joga van. Ezt a nemesek által a vajda mellé választott esküdt ülnökök is megerősítették. Minthogy az alperes István és Pál szerint ők a birtokhoz való jogukat oklevelekkel bizonyíthatják, Dénes vajda elrendelte, hogy azokat [1364.] január 13-án (in oct. Epiph. dóm.) mutassák be Péter alvajda előtt (219. sz.). Ebben az időpontban az alperesek az alvajda előtt bemutatták a kolozsmonostori konvent [1361. január 1. után kelt] privilégiumát (88. sz.), mely különböző időben kelt hét [!] pátens oklevél átiratát tartalmazza arról, hogy Mannus és fia: Jakab, valamint testvére: Bertalan Dyos birtokot hét részletben zálogba adta Wos (d) Miklósnak. Ennek alapján Péter alvajda elrendelte, hogy Dyos-t és vele együtt a BalogJanustelke nevű földet becsüljék fel, és erről [1364.] március 6-ra (ad oct. Med. quadrag.) tegyenek neki jelentést (245. sz.). A kolozsmonostori konventnek a mondott időpontban bemutatott jelentése szerint Péter alvajda kiküldöttje: Bothus (d) János Dyos-t egy híján 30 márkára, BalogJanustelke-t pedig három márkára értékelte (261. sz.). Minthogy az alperesek ezzel az értékeléssel elégedetlenek voltak, az ügyet a király égetően fontos dolgainak (in quodam arduo negotio domini regis) intézése végett Erdélyben tartózkodó Dénes vajda elé halasztotta, aki július 15-én (f. II. p. Margarete virg.) elrendelte a birtokok újraértékelését (303. sz.). A kolozsmonostori konvent erről szóló, [1364. augusztus 1-22. között kelt] jelentésének (308. sz.) bemutatása után Péter alvajda úgy döntött, hogy Buda-i György, mint legilletékesebb, október
