Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
100 1363. március 3. Pethlend, recaptivatoria. — Uo., feljegyzés a visszaiktatáskor megjelent szomszédokról: Magister Georgius vice et nomine Nicolai et Michael [!] filii Iacobi dicti Urken, nobiles [!] de Theetruhy, in etate puerili in domo Ladislai filii Beke, et patrem ipsorum predictum Iacobum, Nicolaus filius Petri de Gerend consimiliter in pueritia sua conservasse [!], nunc vero litteras ipsomm divisionales reperisset et invenisset. Georgius pro se personaliter, Nicolaus filius Philippi vice et nomine nobilis puelle Margarethe filie Pauli quondam de Berkes et Thome filii sui, et alterius Thome filii Nicolai de inferiori Egres. (H. G.) Papírra írt eredetije, papírfelzetes zárópecsét töredékével, 1896-ban a kolozsmonostori konvent mlt-ban volt, de ott 1985-ben már nem találták, csak a konvent 1783. június 14-i hiteles másolatát (DF 275181). □ Közlés: DocRomHist C, XII. 127-129 (román fordításban is). □ Regeszta: KmLt 35. sz. 189. 1363. március 3. (in villa Hathzak, f. VI. a. Oculi) Péter erdélyi alvajda az erdélyi egyház káptalanához. Küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Barcha fia: Pál fia: Simon, Baranya-i (d) János vagy Szentkirályi (de Sancto Rege) Mihály fia: Jakab kijelölt alvajdai emberek egyike, nem véve figyelembe Stroya és Zeyk kenézek ellentmondását, örökjogon vezesse be Musáth fia: Ladislau-t és fiait Zalásd birtokba (Hunyad vm), melyet hű szolgálataik jutalmául, illetve Dénes erdélyi vajda és Szonuk-i ispán ajánlása nyomán [I. Lajos] király adományozott nekik új adományként [1362. június 2-i] oklevelével (158. sz.). (H. G.) Eredetije ismeretlen, XVIII. századi másolata Comides Dániel kéziratos Diplomatariumában, MTAKt, Kézirattár, tom. II. pag. 234—235, ill. OSzK, FolLat nr. 2220, tom. II. pag. 166. □ Közlés: CDHung IX/3. 380-381. — Hurmuzaki 1/2. 74. — DocRomHist C, XII. 133-134 (román fordításban is). □ Regeszta: Turul 12/1894. 145 (Kis B.). — Transilvania 4/1871. 239 (Moldovanu, §t.). — DocVal 165. — §incai I. 503. 190. 1363. március 3. (in villa Hathzak, f. VI. a. Oculi) Péter erdélyi alvajda bizonyítja, hogy Musath fia: Ladislau az alvajdai ember és a káptalani tanúbizonyság közreműködésével történő bevezetését kérte a Dewa vár kerületében fekvő Zalasd nevű birtokba, melyet a király örökjogon adományozott neki és fiainak: Petru-nak, Ioan-nak, Laczko- nak és Musath-nak. Mivel azonban a kérelmező által bemutatott parancslevelében Dénes erdélyi vajda és Zonok-i ispán Musath fia, illetve Sztroja és Zayk kenézek (kenezios) között a birtok miatt [indult perben] ítélethozatalt rendelt el, ő febmár 17-re (VI. f. ieiunio ineunte I.), okleveleik bemutatása végett, maga elé rendelte a feleket. A kijelölt időpontban, midőn a birtok ügyében a Hunyad megyei nemesek és szolgabírák, valamint a Haczak kerületbeli román kenézek és öregek részvételével ítélőszéket tartott (nobisque unacum eisdem nobilibus et iudicibus nobilium predicti comitatus Hunyadensis, universisque keneziis et senioribus Olachalibus ipsius districtus Hatzak, ac aliis provincialibus in facto pretacte possessionis pro tribunali sedentibus), a felperes bemutatta [I.] Lajos király [1362. június 2-i] adománylevelét (158. sz.). Stroya és Zayk ugyan ellent- mondtak, arra hivatkozva, hogy Zalasd a sűrű erdőkből kihasított új irtványként kenézi jogon őket és testvéreiket illeti (ipsa possessio Zalasd, more aliorum keneziomm, nőve exstirpationis densitatis silvarum capite, iure keneziatus, ipsis et fratribus ipsomm pertineret), de igényeiket háromszori felszólításra sem tudták oklevelekkel bizonyítani, ezért a tiltakozást az alvajda alaptalannak nyilvánította, majd felkérte az erdélyi káptalant,
