Zsigmondkori oklevéltár XII. 1425 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 52. Budapest, 2013)

1425

1425. július 30.

345

fia: [Frank], majd a következő bevallást tették: Thoth László nemes familiárisai: Egi- dowch-i Zala (dictus) Pál fia: [Lász]ló, Mykchouch-i Péter fia: István, Manasowch-i Miklós fiai: Péter és András, Clokoch-i Olaz (dictus) András fia: András, Clokoch-i Demeter, Drenowa-i Mazten fia: Hwal (dictus) Pál, a mondott Miklós diák fia: György, Pechewych

[...], Zakan-i István, Zana-i Bosychko fia: Iván nuperime tempore [

.....] trewge pacis in

civitate reg

ali Montisgrecensis de iuxta Zagrabiam per iudicem et universos cives pro quibusdam certis excessibus et causis eorum in eadem civitate detenti extitissent et nunc in eorum potestate haberentur atque tenerentur et ne ipsi nobiles tempore moderno estivo fervore suffocarentur captivati, ezért a személyesen megjelentek kezességet vállalnak a felsorolt nemesekre tali modo, quod prefati captivi in eadem civitate et non extra absolute et plene, uti captivi possint ac valeant habitare et ambulare, tamdiu donec ordinatio per reverendum in Christo patrem, dominum Iohannem episcopum Zagrabiensem etc., vel eius officiales compleatur et debite executioni demandetur absque capitis ipsorum captivorum lesione, továbbá ha bármelyik fogvatartott a városi közösség engedélye nélkül el akarná vagy elhagyná a várost, akkor Thoth László és a többi kezes minden eltávozott után 100 újdénáros márkát köteles fizetni a püspöknek és a városnak, ha pedig a kezesek nem hajlandók az összeget megfizetni, akkor a szlavón bán vagy a vicebánja és zágrábi ispánja bármiféle perbe idézés nélkül lefoglalhat birtokaikból és átadhatja azokat a püspöknek és a városnak. Minderre a kezesek önként és szabad akaratukból kötelezték magukat.

Több helyen hiányos papíron, hátlapján pecsét nyomával. A. HAZU D-IX-36. (DF 231061.) — Isprave 363/1692. sz.

889 Júl. 30. (Bude, f. II. p. Iacobi) Zs. a leleszi konventhez. Elmondták neki Kallo-i Lökös fia: Miklós nevében, hogy jóllehet Kallo-i Szaniszló fia: János nem régen 100 újforintot fizetett neki azért, hogy ő Jánost beengedje Miklosteleke és Cosmateleke nevű prédiumaiba, ezek ügyében ugyanis ők úgy állapodtak meg, hogy a döntést fogott bírák ítéletére bízzák, ám a fogott bírák nem voltak képesek egyezséget létrehozni közöttük, így a prédiu- mok, amelyeket János már elfoglalt, de iure nem Jánost, hanem őt illetik, és Miklós a mondott 100 újforintot vissza akarja fizetni Jánosnak, a prédiumokat pedig vissza akarja kapni. Ezért megparancsolja a konventnek, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében a királyi emberek egyike tudja meg az igazságot, majd szólítsa fel Jánost verbo nostro regio a pénz átvételére és a prédiumok visszaadására, ha pedig ezt nem tenné, akkor tegyenek jelentést neki erről. Kijelölt királyi emberek: Blasius de Sene, Georgius de Naghfalu, Philipus de Apad, Sebastianus de dicta Sene, Mathias de Kerch, Demetrius de Pilys.

Papíron, záró a középpecsét darabjaival. DL 54458. (Kállay cs.)

890 Júl. 30. (in castro Kikillew, f. II. p. Anne) Csáki Miklós erdélyi vajda és szolnoki ispán dobokai alispánjához: Gregfalva-i Imréhez, helyetteseihez és a szolgabírákhoz. Jóllehet korábbi levelében Pochy (dictus) Tamásnak meghagyta, hogy az elmúlt vasárnap (júl. 29.) jelenjen meg előtte és mutassa be a Kidé birtokon lévő részére vonatkozó okleves bizonyítékait Zewke és atyafiai ellenében, a mondott Tamás azonban levele ellenére nem